Győri Filharmonikus Zenekar

A Győri Filharmonikus Zenekar izgalmas zenetörténeti párhuzam bemutatásával indítja évadnyitó hangversenyének műsorát. Mozart az 1780-as évek elején komponálta A-dúr zongoraszonátáját, amelynek mindenekelőtt fináléja, a Török induló vált népszerűvé. Ám nem marad el mögötte a mű egésze sem: a variációs első tétel kecsesen ringatózó témája 1914-ben a századforduló különös egyéniségű német komponistáját, Max Regert zenekari változatok megírására ihlette, a maga sajátos, későromantikus stílusában dolgozta fel a mozarti tematikát. A két darab ezúttal egymás után csendül fel, lehetővé téve közvetlen összevetésüket. A koncert második félidejében az orosz romantika két jelentős mestere kap szót: először Glazunov reprezentatív Ünnepi nyitányát hallhatja a közönség, majd Csajkovszkij 1876-ban keletkezett, Dante Isteni színjátékának egy tragikus epizódját elbeszélő Francesca da Rimini című szimfonikus fantáziája zárja az estet. A Győri Filharmonikusok élén kedvelt vendégművészük, Alexei Kornienko áll, aki ezúttal zongoraművészként is pódiumra lép.

Műsor:

W. A. Mozart: A-dúr zongoraszonáta I. tétel, KV 331 (13’)

M. Reger: Variációk és fúga egy Mozart-témára, op. 132 (35’)

***      

A. Glazunov: Ünnepi nyitány, op. 73 (11’)

P. I. Csajkovszkij: Francesca da Rimini, op. 32, TH 46 (24’)

Vezényel és zongorán közreműködik: Alexei Kornienko

Győri Filharmonikus Zenekar

Theodor Karl Lieven német zeneszerző igen változatos életpályát mondhatott magáénak: műszaki tanulmányok után szolgált a francia Idegenlégióban, utóbb írással és filozófiával foglalkozott. Zenéje életében csak kevesekhez jutott el, az utóbbi időben azonban egyre többször csendülnek fel alkotásai a koncertpódiumokon. Eredetileg két zongorára szánt Politonális imitációk című darabja 1960-ban készült: zenekari változata minden bizonnyal felfedezésszámba megy majd. A 13. században élt ferences szerzetesnek, Celanói Tamásnak tulajdonított Dies irae kezdetű költemény az utolsó ítélet apokaliptikus képeit foglalja megrázó képekbe: a Requiemben, vagyis a gyászmisében is helyet kapott sequentia komor szépségű dallama zeneszerzők sorát indította annak feldolgozására. Közöttük Liszt Ferencet, akinek 1865-ben bemutatott Haláltánca variációsorozat a gregorián melódiára: a mű rendkívüli virtuozitást igénylő magánszólamát a briliáns technikájú olasz zongoraművésznő, Mariangela Vacatello szólaltatja meg. A hangverseny második felében a szimfonikus zene egyik legcsodálatosabb műcsoportjának, Mozart 1788-ban komponált három utolsó szimfóniájának első darabja, a mennyei derűt árasztó Esz-dúr szimfónia csendül fel a Győri Filharmonikus Zenekar előadásában, Hamar Zsolt dirigálásával.

Műsor:

K. Lieven: Politonális imitációk (22’)

Liszt Ferenc: Haláltánc, S. 126 (16’)

***      

W. A. Mozart: Esz-dúr szimfónia, No. 39, KV 543 (29’)

Zongorán közreműködik: Mariangela Vacatello — zongora

Vezényel: Hamar Zsolt

Győri Filharmonikus Zenekar

A Győri Filharmonikus Zenekar a szimfonikus zene történetének két nagyszabású alkotását tűzte bérleti hangversenye műsorára. Jóllehet a műveket évtizedek választják el egymástól, összeköti őket a rejtély fogalma. A 19–20. század fordulójának legjelentősebb angol zeneszerzője, Edward Elgar 1896-ban készült, máig igen népszerű zenekari műve, az Enigma-variációk címéhez méltóan titokzatos kompozíció: a tizennégy változat ugyanis egy soha meg nem szólaló téma ellendallamára épül, amely téma állítólag egy népszerű melódia – ám Elgar nem árulta el, hogy melyik… A titokra azóta sem derült fény. A második félidőben Sosztakovics 1937-ben írott 5. szimfóniája csendül fel, amelynek valódi jelentéséről már a bemutató után megoszlottak a vélemények – a kommunizmus totális győzelmét vagy Sztálin rémuralmának végét jósolta meg benne vajon a 20. század egyik legjelentősebb komponistája? A Győri Filharmonikus Zenekar koncertjét Andreas Ottensamer vezényli.

Műsor:

E. Elgar: Enigma variációk, op. 36 (31’)

***      

D. Sosztakovics: 5. (d-moll) szimfónia, op. 47 (44’)           

Vezényel: Andreas Ottensamer

Győri Filharmonikus Zenekar

A variáció-műfaj fontos szerepet tölt be Brahms életművében: önálló művekben éppúgy megtaláljuk, mint többtételes ciklusok részeként, zongorazenéjében éppúgy, mint zenekari kompozícióiban. Az 1873-ban bemutatott Változatok egy Haydn-témára mindkét utóbbi kategóriába beleillik: egyaránt létezik kétzongorás és zenekari változata. Jóllehet a cím a bécsi klasszika nagy mesterére utal, ma már tudjuk: a téma nem Haydntól való – ez a tény azonban mit sem von le a pompás darab értékéből. Gustav Mahler 1884-ben ének-zongorára komponált, majd tizenkét évvel később zenekarra hangszerelt, négy tételes dalciklusa, az Egy vándorlegény dalai joggal számít szerzője legfontosabb alkotásai közé. A fiú csodakürtje című gyűjteményből kiválasztott borongós, pesszimista hangvételű költemények finom, a szövegek hangulatát érzékenyen visszaadó megzenésítése a lélekábrázolás valódi mesterműve. A dalciklus igényes énekszólóját a nagyszerű osztrák bariton, Günter Haumer szólaltatja meg. Schumann 1841-ben, a „szimfóniák évében” alkotta meg később átdolgozott, rendkívül izgalmas formálású, a műfaj történetében mérföldkőnek számító 4. szimfóniáját. A Győri Filharmonikus Zenekar hangversenyét a keresett egyiptomi-német dirigens, Nabil Shehata vezényli.  

Műsor:

J. Brahms: Variációk egy Haydn-témára, op. 56a (19')

G. Mahler: Egy vándorlegény dalai (16’)

***      

R. Schumann: 4. (d-moll) szimfónia, op. 120 (29')

Közreműködik: Günter Haumer — bariton

Vezényel: Nabil Shehata

Győri Filharmonikus Zenekar

1785-ben különleges felkérés érkezett Joseph Haydn címére a spanyolországi Cádizból: a székesegyházban zajló nagypénteki szertartáshoz rendeltek zenét tőle, részletes leírást adva a templomról, s pontosan meghatározva a mű főbb paramétereit is. Nyolc lassú tételről volt szó, a bevezető után a szenvedéstörténet hét mondatát illusztrálva, majd egy gyors zárótételről, a Krisztus halálát követő földrengést ábrázolandó. A Krisztus utolsó hét szava a keresztfán címet kapott, több változatban is létező kompozíció már a kortársak körében is rendkívüli sikert aratott, s a mai napig Haydn legnépszerűbb alkotásai közé tartozik. 2014-ben Dubóczky Gergely karmester felkérésére Esterházy Péter a passiótörténetre reflektáló prózaszövegeket írt, amelyek a tételek közötti szünetekben hangzottak el: Hét utolsó szó címmel megrázóan szép kommentár született a zeneműhöz, egy férfi és egy női hangot társítva Haydn muzsikájához. A zene és a szó Nádler István festőművészt a koncepció továbbvitelére inspirálta: képsorozattal járult hozzá a különleges projekthez, amely most Hámori Gabriella és Mácsai Pál színművészek és a Győri Filharmonikus Zenekar előadásában, Dubóczky Gergely vezetésével kerül a győri közönség elé.

Műsor:

J. Haydn – Esterházy P. – Nádler I.: Krisztus utolsó hét szava a keresztfán (90’)                        

Közreműködik:

Mácsai Pál — színművész

Hámori Gabriella — színművész

Vezényel: Dubóczky Gergely

Győri Filharmonikus Zenekar

A Művészetek Palotájában megrendezett hangversenyén Dohnányi Ernő születésének 150. évfordulója előtt tiszteleg a Győri Filharmonikus Zenekar: a koncert nyitószáma az 1923/24-ben készült, magyar népzenei motívumokat feldolgozó remek ciklus, a Ruralia Hungarica. A folytatásban a 20. század zenéjének egyik legnagyobb remekműve, Debussy „három szimfonikus vázlata”, A tenger csendül fel, amely hangszerelésével, tematikájának mesteri kidolgozásával új fejezetet nyitott a zenekari muzsika történetében. Igor Stravinsky Tavaszi áldozata Arthur Honegger szerint „a zene atombombája”. Az 1913-as premier valóban bombaként robbant, óriási botrányt keltve. Ma már persze a modern zene egyik utánozhatatlanul zseniális csúcsteljesítményét látjuk ebben a műben, amelynek megszólaltatása az egyik legnagyobb kihívás a zenekar és karmester számára. A Győri Filharmonikusokat az Ausztriából érkező, az együtteshez sok szállal kötődő Christoph Koncz dirigálja.

Műsor:
Dohnányi Ernő: Ruralia Hungarica, op. 32b (25’)
C. Debussy: A tenger (23’)
***
I. Sztravinszkij: Tavaszi áldozat (33’)
Vezényel: Christoph Koncz

A Győri Filharmonikus Zenekar a Művészetek Palotájában megrendezett hangversenyének nyitószáma Dohnányi Ernő 1934-ben befejezett, sziporkázóan szellemes, ragyogóan hangszerelt ciklusa, a Szimfonikus percek lesz, amelynek előadása a komponista születésének 150. évfordulóját köszönti. A folytatásban a 20. század zenéjének egyik legnagyobb remekműve, Debussy 1905-ben befejezett „három szimfonikus vázlata”, A tenger csendül fel, amely formálásával, hangszerelésével, tematikájának mesteri kidolgozásával túlzás nélkül új fejezetet nyitott a zenekari muzsika repertoárjában. „A zene atombombája” – e szavakkal jellemezte a kiváló francia zeneszerző, Arthur Honegger kollégája, Igor Stravinsky 1913-ban bemutatott, a premieren valóban bombaként robbanó, óriási botrányt kiváltó balettjét, a Tavaszi áldozatot. Ma már persze másképpen nézünk erre a mesterműre: a modern zene történetének egyik utánozhatatlanul zseniális mérföldköveként, amelynek megszólaltatása az egyik legnagyobb kihívás úgy a zenekarnak, mind a karmesternek. A Győri Filharmonikus Zenekar az elmúlt években már számtalanszor bizonyította, hogy tökéletesen felkészült a repertoár legnagyobb műveinek előadására: az együttest ezúttal az Ausztriából érkező kiváló fiatal karmester, Christoph Koncz dirigálja.