Győri Filharmonikus Zenekar

Műsor:

F. Mendelssohn-Bartholdy: Hebridák-nyitány, op. 26                      10’
A. Shor: Kettősverseny hegedűre és brácsára                                    25’
***
J. Brahms: II. (D-dúr) szimfónia, op. 73                                                43’

Közreműködik:
Alexandra Tirsu - hegedű
David Aaron Carpenter - brácsa

Vezényel: Christoph Poppen

Skócia egyik nevezetessége a bezúduló tenger keltette zord hullámverés-zenéről nevezetes Fingal-barlang: e fenséges természeti jelenség ihlette Felix Mendelssohn-Bartholdy 1830-ban írott népszerű Hebridák-nyitányát. Jóllehet majdnem kétszáz évvel később keletkezett, az amerikai zeneszerző, Alexey Shor hegedű-brácsa kettősversenye mintha csak a német romantika atmoszféráját idézné fel szárnyaló, érzelmes melódiavilágával. A szólókat a nagyszerű moldáv hegedűművésznő, Alexandra Tirsu és a fiatal kora ellenére máris világsztárnak számító brácsaművész, David Aaron Carpenter játssza. A programot Brahms napfényben fürdő 2. szimfóniája zárja, mely 1877 nyarán, egy Wörthi-tó melletti üdülőhelyen készült: a gyönyörű környék, a derűs hangulat, a D-dúr melegével és ragyogó színeivel töltötte csordultig a remekmívű partitúrát. A Győri Filharmonikus Zenekar a bécsi Musikverein csodálatos nagytermében rendezett hangversenyét a világszerte ismert kiváló német hegedűművész és karmester, Christoph Poppen vezényli.  

Győri Filharmonikus Zenekar

Műsor:

A. Schönberg: Verklärte Nacht, op. 4                    30’
***
H. Berlioz: Fantasztikus szimfónia, op. 14             49’

Vezényel: Hontvári Gábor

Az 1899-ben eredetileg vonós szextettre készült Verklärte Nacht (Megdicsőült éj) a német költő, Richard Dehmel három évvel korábban megjelent, különös szerelmi történetet elbeszélő versét feldolgozó, hamísítatlanul 19. századi programzene. Ám nem csak koncepciójában: a Schönberg zenéjét kizárólag dodekafon korszakából ismerő hallgatók számára minden bizonnyal meglepetést jelent majd a mű áradóan dallamos, későromantikus hangvétele. Ez persze nem véletlen: a darab a pályakezdés egyszerre Wagnerre és Brahmsra figyelő éveiből való. Hector Berlioz 1830-ban bemutatott Fantasztikus szimfóniája túlzás nélkül a zenekari zene történetének egyik legfontosabb alkotása: mértékadó zenetörténészek a premiert egyenesen a zenei romantika kiindulópontjának tekintik. Az öt tételes kompozíció címéhez híven valóban fantasztikus történetet mesél el a szerelemről – álmokról, szenvedélyekről, a természettel való találkozásról, életről és halálról. A partitúra számos olyan hangszerelési újdonsággal jelentkezik, amelyek mintául szolgáltak a következő generációk számára a zenekarkezelés művészetének elsajátításában: a korlátlan képzelőerőről tanúskodó, az emberi érzelmek hatalmas skáláját bejáró zene pedig joggal vált a 19. század programzenei törekvéseinek egyik mintájává. A Győri Filharmonikus Zenekart a Németországban működő kiváló Hontvári Gábor dirigálja.