Fantasztikus Hontvári
Bár a bérletes bemutatkozások lassan az évad végéhez közelednek, a Győri Filharmonikus Zenekar előtt még aktív időszak áll. A különleges, izgalmas és felfokozott zenei élményből továbbra sincs hiány, hisz óriási siker és ováció fogadta a csütörtöki Szavak nélkül című programot, mely hetvenöt percbe sűrítette Wagner Ring-ciklusának monumentális zenei anyagát Christoph Koncz vezényletével.
A zúgó taps és a siker mentén haladva jövő héten már a régi ismerőssel, a város szülöttével próbál társulatunk. Hontvári Gábor Schönberg ritkábban játszott Verklärte Nacht című darabjával és Berlioz közönségkedvencével, a Fantasztikus szimfóniával örvendezteti meg a nagyérdeműt. A fiatal, dinamikus karmester ezekben a hetekben a Magyar Állami Operaházban próbált, szombaton debütál vezényletével Mozart Don Giovannija, azt követően veti bele magát a Hontvári-program próbáiba a Richter Teremben.
„Berlioz szimfóniáját a győri zenekar jól tudja, hisz többször játszotta már, a közönségnek is nagy örömöt okoz majd. A darab 1830-ban, Beethoven halála után három évvel ezelőtt született, meglepően radikális műről van szó a kora romantikából. Nagyon szép kihívás mind a zenekarnak, mind a karmesternek, nincs olyan zenekari zenész, akinek ne lenne benne szép játszani való” – fogalmaz a programról Hontvári Gábor.
Az elmúlt hetek koncertjei sora hozták az erősebbnél erősebb monumentális műveket, a technikai nehézségekre bravúros válaszokat adnak a társulat kiváló művészei. „Ismert, hogy Berlioz a zenetörténet egyik leghíresebb hangszerelője volt. Ennek mentén, nagyon sok olyan effektet és hangszínt használ fel ebben a darabban is már, ami korára nem volt jellemző. A négy fagott négy külön szólamot játszik, ami egy rendkívül mély és sötét hangszínt hoz létre. Használata a francia zeneirodalomban tipikusnak mondható, de már a német romantikus repertoárban kevésbé. Az ötödik tételben a harang, vagy az Esz-klarinét a groteszk megjelenítését szolgálja. A vonósoknak is vannak olyan effektjei, melyek szokatlanok voltak ebben a korban, a mai fülnek is modernek hatnak. Érdekes, hogyan használja az egész ütősarzenált és a fúvós kar hangszínelemeit. A harmadik tételben említhetném külön az egymásnak válaszolgató pásztorokat az oboával, illetve angolkürttel, tehát ez egy nagyon érdekes hangzásbeli ötlet” – mutat rá a szimfónia különlegességeire.
Hontvári Gábor próbál a Győri Filharmoniks Zenekarral | Fotó: Mekli Zoltán
A május 18-i Hontvári programot a 19. századi programzene, Schönberg darabja nyitja, ami mégis csak az egyik legszebb példája a kora romantikus repertoárnak. „Szextettre készült alapvetően, de maga a szerző átírta vonószenekarra, ezt a változatot fogjuk mi is játszani. Poétikus tartalom megzenésítéséről van szó, majdnem minden egyes sort vizuálisan megjelenít a szerző a darabban. Egy szerelmes pár sétál a holdfényes éjszakában, és kiderül a nőről, hogy gyermeket hordoz a szíve alatt, viszont nem a mellette sétáló az édesapa. A férfi megbocsát a nőnek, felvállalja a vele hordozott terhet. Maga a megdicsőülés hihetetlen gyönyörűen jelenik meg az egész hangszínpalettában, és az egész történetnek a drámája a nehéz lépéseken keresztül, a holdfényen keresztül az érzelmi skála nagyon érzékletesen jelenik meg” – bontja ki a mű megközelítését Hontvári Gábor.
A karmester nagy várakozással készül a győri visszatérésre, hisz a május 18-i Hontvári program egybeesik saját és nagyobbik lányának születésnapjával, így az örömzenélésen túl a család is végre együtt ünnepelhet.
Jegyek még kaphatóak a koncertre!
>>JEGYVÁSÁRLÁS<<