Győri Filharmonikus Zenekar | Sopron

Antonin Dvořák 1891 márciusa és 1892 januárja között – közvetlenül amerikai tartózkodása előtt – három koncertnyitányból álló cikluson dolgozott, amelyet a „Természet – Élet – Szerelem” programja olvasztott nagy egységbe. A ciklusból legnépszerűbbé vált középső kompozíció végül a Karnevál címet kapta: ellenállhatatlan, lendületes muzsika, a zeneszerzőre olyannyira jellemző érzelmes, szélesen ívelő melódiákkal. A négy fúvós hangszerre és zenekarra szánt Sinfonia concertante hitelessége körül komoly viták robbantak ki az elmúlt évtizedekben: egyes kutatók Mozart szerzősége mellett, mások ellene sorakoztatták fel érveiket. Egy dolog bizonyos: a derűs hangvételű, három tételes kompozíció előnyösen állítja majd reflektorfénybe a Győri Filharmonikus Zenekar kiváló fúvós szólistáit. Csajkovszkij 1877-ben komponált népszerű 4. szimfóniájának megértéséhez maga a mester adta meg a kulcsot mecénásának, Meck asszonynak írott levelében: eszerint a hősnek a kérlelhetetlen Sorssal való magányos küzdelme a közösséggel való összefogódzásban oldódik fel a finálé ismert orosz népdalt idéző táncos forgatagában. A Győri Filharmonikus Zenekar élén a magyar karmesteriskola ígéretes ifjú tehetsége, Teremi Dárius áll.

Műsor: 

A. Dvořák: Karnevál-nyitány, op. 92, B. 169 (10’)

W. A. Mozart: Esz-dúr Sinfonia concertante, KV 297b (32’)

***

P. I. Csajkovszkij: 4. (f-moll) szimfónia, op. 36, TH 27 (44’)

Közreműködik:

Tanisawa Haruka — oboa

Daniel Gurfinkel — klarinét

Képíró Bálint — vadászkürt

Kagoshima Akari — fagott

Vezényel: Teremi Dárius