Győri Filharmonikus Zenekar

2027-ben minden idők egyik legnagyobb zeneszerzője, Ludwig van Beethoven halálának 200. évfordulójára emlékezik a zenei világ. A Győri Filharmonikus Zenekar bérleti hangversenyének műsorát a mester 1810-ben bemutatott, Goethe színművéhez komponált Egmont-kísérőzenéjének heroikus nyitánya indítja, amely a magyar történelem egyik sorsfordító eseményének, az 1956-os forradalomnak a zenei mottójaként rögzült emlékezetünkben. Mozart utolsó versenyműve, a jeles művésznek és jó barátnak, Anton Stadlernek szánt, 1791-ben (a Varázsfuvola évében) komponált A-dúr klarinétverseny a hangszer irodalmának valóságos gyöngyszeme, a szebbnél szebb melódiák valóságos virágoskertje. A szólót a Bécsi Filharmonikusok tagja, a karmesterként is igen sikeres fiatal művésznő, Andrea Götsch adja elő. A hangverseny második felében Beethoven 1806-ban keletkezett, egyes pillanataiban már a romantika zenéjét előlegező, változatos karakterekben gazdag 4. szimfóniáját játssza a Győri Filharmonikus Zenekar a nemzetközi zenei életben igen elismert maestro, Gérard Korsten vezényletével.  

Műsor:      

L. van Beethoven: Egmont — nyitány (9')

A. Mozart: A-dúr klarinétverseny, KV 622 (25’)                               

***     

L. van Beethoven: IV. (B-dúr) szimfónia, op. 60 (34’)

Közreműködik: Andrea Götsch — klarinét

Vezényel: Gérard Korsten

Győri Filharmonikus Zenekar

A Győri Filharmonikus Zenekar hangversenyének első felében a hegedűirodalom legfontosabb versenyműve, Ludwig van Beethoven 1806 karácsonyán bemutatott D-dúr hegedűversenye csendül fel, amely az úgynevezett „szimfonikus versenymű” gondolatának tökéletes megvalósulása: a kortársak briliáns csillogású, ám talmi értékű virtuóz koncertjei helyett a magasrendű zenei tartalmat állítja a középpontba, amelynek kibontásából a hegedű és a zenekar egyforma jelentőséggel veszi ki a részét. Az előadás szólistája neves vendégművész, a Bécsi Filharmonikus Zenekar egyik koncertmestere, Volkhard Staude lesz. A második félidőben a romantikus zenekari irodalom egyik ékköve, Dvořák 1889-ben készült nagyszabású 8. szimfóniája hangzik el, amely zenei anyagának gazdagsága és a kidolgozás mesteri tökéletessége alapján joggal sorakozik a rákövetkező „Az Új világból”-szimfónia mellé. A Győri Filharmonikusokat a hegedűsként is világszerte ismert Michael Maciaszczyk dirigálja.

Műsor:

L. van Beethoven: D-dúr hegedűverseny, op. 61 (42’)

***                 

A. Dvořák: 8. (G-dúr) szimfónia, op. 88, B. 163 (34’)

Közreműködik: Volkhard Steude — hegedű

Vezényel: Michael Maciaszczyk

Győri Filharmonikus Zenekar

1785-ben különleges felkérés érkezett Joseph Haydn címére a spanyolországi Cádizból: a székesegyházban zajló nagypénteki szertartáshoz rendeltek zenét tőle, részletes leírást adva a templomról, s pontosan meghatározva a mű főbb paramétereit is. Nyolc lassú tételről volt szó, a bevezető után a szenvedéstörténet hét mondatát illusztrálva, majd egy gyors zárótételről, a Krisztus halálát követő földrengést ábrázolandó. A Krisztus utolsó hét szava a keresztfán címet kapott, több változatban is létező kompozíció már a kortársak körében is rendkívüli sikert aratott, s a mai napig Haydn legnépszerűbb alkotásai közé tartozik. 2014-ben Dubóczky Gergely karmester felkérésére Esterházy Péter a passiótörténetre reflektáló prózaszövegeket írt, amelyek a tételek közötti szünetekben hangzottak el: Hét utolsó szó címmel megrázóan szép kommentár született a zeneműhöz, egy férfi és egy női hangot társítva Haydn muzsikájához. A zene és a szó Nádler István festőművészt a koncepció továbbvitelére inspirálta: képsorozattal járult hozzá a különleges projekthez, amely most Hámori Gabriella és Mácsai Pál színművészek és a Győri Filharmonikus Zenekar előadásában, Dubóczky Gergely vezetésével kerül a győri közönség elé.

Műsor:

J. Haydn – Esterházy P. – Nádler I.: Krisztus utolsó hét szava a keresztfán (90’)                        

Közreműködik:

Mácsai Pál — színművész

Hámori Gabriella — színművész

Vezényel: Dubóczky Gergely

Műsor: 

Hamarosan...

Közreműködik: 
Baráti Kristóf – hegedű
Würtz Klára – zongora

Győri Filharmonikus Zenekar

Antonin Dvořák 1891 márciusa és 1892 januárja között – közvetlenül amerikai tartózkodása előtt – három koncertnyitányból álló cikluson dolgozott, amelyet a „Természet – Élet – Szerelem” programja olvasztott nagy egységbe. A ciklusból legnépszerűbbé vált középső kompozíció végül a Karnevál címet kapta: ellenállhatatlan, lendületes muzsika, a zeneszerzőre olyannyira jellemző érzelmes, szélesen ívelő melódiákkal. Csajkovszkij 1877-ben komponált népszerű 4. szimfóniájának megértéséhez maga a mester adta meg a kulcsot mecénásának, Meck asszonynak írott levelében: eszerint a hősnek a kérlelhetetlen Sorssal való magányos küzdelme a közösséggel való összefogódzásban oldódik fel a finálé ismert orosz népdalt idéző táncos forgatagában. A Győri Filharmonikus Zenekar 17:18-as bérletének zárókoncertjét a magyar karmesteriskola ígéretes ifjú tehetsége, Teremi Dárius vezényli, az est házigazdája dr. Szabó Balázs zenetörténész.

Műsor:    

A. Dvořák: Karnevál nyitány, op. 92 (10’)

P. I. Csajkovszkij: 4. (f-moll) szimfónia, op. 36, TH 27 (44’)

Műsorvezető: dr. Szabó Balázs

Vezényel: Teremi Dárius