Győri Filharmonikus Zenekar  | Veszprém

A Győri Filharmonikus Zenekar izgalmas zenetörténeti párhuzam bemutatásával indítja évadnyitó hangversenyének műsorát. Mozart az 1780-as évek elején komponálta A-dúr zongoraszonátáját, amelynek mindenekelőtt fináléja, a Török induló vált népszerűvé. Ám nem marad el mögötte a mű egésze sem: a variációs első tétel kecsesen ringatózó témája 1914-ben a századforduló különös egyéniségű német komponistáját, Max Regert zenekari változatok megírására ihlette, a maga sajátos, későromantikus stílusában dolgozta fel a mozarti tematikát. A két darab ezúttal egymás után csendül fel, lehetővé téve közvetlen összevetésüket. A koncert második félidejében az orosz romantika két jelentős mestere kap szót: először Glazunov reprezentatív Ünnepi nyitányát hallhatja a közönség, majd Csajkovszkij 1876-ban keletkezett, Dante Isteni színjátékának egy tragikus epizódját elbeszélő Francesca da Rimini című szimfonikus fantáziája zárja az estet. A Győri Filharmonikusok élén kedvelt vendégművészük, Alexei Kornienko áll, aki ezúttal zongoraművészként is pódiumra lép.

Műsor:

W. A. Mozart: A-dúr zongoraszonáta I. tétel, KV 331 (13’)

M. Reger: Variációk és fúga egy Mozart-témára, op. 132 (35’)

***      

A. Glazunov: Ünnepi nyitány, op. 73 (11’)

P. I. Csajkovszkij: Francesca da Rimini, op. 32, TH 46 (24’)

Vezényel és zongorán közreműködik: Alexei Kornienko

Győri Filharmonikus Zenekar | Veszprém

A Győri Filharmonikus Zenekar bérleti hangversenyének műsorában két nagyszabású Brahms-mű csendül fel. A német romantika nagymesterét egy életen át tartó, mély barátság fűzte a magyar származású világhírű hegedűművészhez, Joachim Józsefhez. Jó viszonyukat 1880-ban azonban súlyos magánéleti válság árnyékolta be: Joachim házasságának megromlásakor Brahms a feleség pártját fogta, s ennek következtében a hegedűs évekre megszakította vele a kapcsolatot. A zeneszerző ezt a számára oly fájdalmasan hiányzó barátságot helyreállítandó komponálta meg 1887-ben hegedűre és csellóra a lélek mélyéről fakadó melódiákat megszólaltató a-moll kettősversenyét: ilyen nemes szándékkal kevesen vették kézbe a tollat a zene történetében! A szünet után az 1876-ban bemutatott monumentális 1. szimfónia csendül fel, amelyet formátuma és gondolatgazdagsága alapján a kortársak hamarosan csak Beethoven 10. szimfóniájaként emlegetettek. A Győri Filharmonikusok világhírű vendégeket hívtak erre az alkalomra Fenyő László gordonkaművész és az est dirigálását is magára vállaló Baráti Kristóf hegedűművész személyében.  

Műsor:

J. Brahms: a-moll kettősverseny hegedűre és gordonkára, op. 102 (32’)

***

J. Brahms: 1. (c-moll) szimfónia, op. 68 (45’)

Közreműködik:  Fenyő László — gordonka

Vezényel és hegedűn közreműködik: Baráti Kristóf  

Győri Filharmonikus Zenekar | Veszprém

Ha karácsony, akkor Diótörő! A szeretet ünnepéhez hangulatos története révén ezer szállal kötődő utolsó Csajkovszkij-balett librettója a német romantika nagy írója, E.T. A. Hoffmann A diótörő és az egérkirály című meséje alapján készült, koreográfiáját a nagyszerű francia balettmester, Marius Petipa készítette. Az ősbemutatóra 1892. december 18-án került sor a szentpétervári Mariinszkij Színházban – a darab azóta is egyike a zeneszerző legtöbbet játszott alkotásainak, a balettszínpadon éppen úgy, mint a koncertpódiumon. Csajkovszkij művének részleteit a 2004-es év filmes világsikere, a Polar Express filmzenéje és az amerikai populáris zene ikonja, Leroy Anderson két vidám darabja követi. A Győri Filharmonikus Zenekar hangversenyének második részében ismert karácsonyi dallamok feldolgozásai csendülnek fel, a Bartók Béla Ének-zenei Általános Iskola Molnár Gabriella által felkészített kis énekeseinek közreműködésével. A koncert dirigense Baross Ádám lesz.

Műsor:            

P. I. Csajkovszkij: Diótörő, op. 71 balettzene-válogatás (18’)

A. Silvestri: Polar Expressz (7’)

L. Anderson: Sligh Ride (3’)

L. Anderson: A Christmas Festival (7’)

***      

Karácsonyi énekek (45’)         

Közreműködik: 
Bartók Béla Ének-zenei Általános Iskola Gyermekkara (karvezető: Molnár Gabriella)

Vezényel: Baross Ádám

Győri Filharmonikus Zenekar | Veszprém

A variáció-műfaj fontos szerepet tölt be Brahms életművében: önálló művekben éppúgy megtaláljuk, mint többtételes ciklusok részeként, zongorazenéjében éppúgy, mint zenekari kompozícióiban. Az 1873-ban bemutatott Változatok egy Haydn-témára mindkét utóbbi kategóriába beleillik: egyaránt létezik kétzongorás és zenekari változata. Jóllehet a cím a bécsi klasszika nagy mesterére utal, ma már tudjuk: a téma nem Haydntól való – ez a tény azonban mit sem von le a pompás darab értékéből. Gustav Mahler 1884-ben ének-zongorára komponált, majd tizenkét évvel később zenekarra hangszerelt, négy tételes dalciklusa, az Egy vándorlegény dalai joggal számít szerzője legfontosabb alkotásai közé. A fiú csodakürtje című gyűjteményből kiválasztott borongós, pesszimista hangvételű költemények finom, a szövegek hangulatát érzékenyen visszaadó megzenésítése a lélekábrázolás valódi mesterműve. A dalciklus igényes énekszólóját a nagyszerű osztrák bariton, Günter Haumer szólaltatja meg. Schumann 1841-ben, a „szimfóniák évében” alkotta meg később átdolgozott, rendkívül izgalmas formálású, a műfaj történetében mérföldkőnek számító 4. szimfóniáját. A Győri Filharmonikus Zenekar hangversenyét a keresett egyiptomi-német dirigens, Nabil Shehata vezényli.  

Műsor:

J. Brahms: Variációk egy Haydn-témára, op. 56a (19')

G. Mahler: Egy vándorlegény dalai (16’)

***      

R. Schumann: 4. (d-moll) szimfónia, op. 120 (29')

Közreműködik: Günter Haumer — bariton

Vezényel: Nabil Shehata

Győri Filharmonikus Zenekar | Veszprém

A cseh romantikus zene nagy mestere, Antonin Dvořák két pompás szerenáddal gyarapította a műfaj repertoárját: jóllehet az 1875-ből származó Vonósszerenád az ismertebb, testvérdarabja, a három évvel későbbről származó, a fúvósokhoz mélyvonósokat társító Fúvósszerenád semmiben nem marad el mögötte. A bécsi klasszikát idéző kiegyensúlyozott formálás a romantika gazdag harmóniavilágával és természetesen a cseh zene friss motívumaival találkozik ebben a remekműben, amely joggal tartozik szerzője legnépszerűbb alkotásai közé. Hasonlóan a zenetörténeti múlt és a későromantika találkozásáról szól a norvég zene történetének legnagyobb alakja, Edvard Grieg 1884-ben komponált, Bergen város egyik jeles szülötte, Ludvig Holberg születésének 200. évfordulóját köszöntő Szvit régi stílusban című darabja, amely kifinomult módon kelti életre a barokk tánczene hagyományát. A hangverseny második félidejében a 20. század első felének egyik markáns stílusirányzata, a 18. századra visszatekintő neoklasszika egyik legnagyobb remekműve csendül fel: Paul Hindemith azonos című, de a bemutatóig csak 1938-ban eljutott operájának zenei anyagából 1934-ben összeállított Mathis, a festő című szimfóniája, amely a világhírű isenheimi oltár zseniális alkotójának, Matthias Grünewaldnak állít emléket. A Győri Filharmonikus Zenekar hangversenyét a csellóművészként is közreműködő Bogányi Tibor dirigálja.

Műsor:

A. Dvořák: d-moll fúvósszerenád, op. 44, B. 77 (24’)

E. Grieg: Holberg szvit, op. 40 (21’)

***

P. Hindemith: Mathis, a festő (25’)

Vezényel gordonkán közreműködik: Bogányi Tibor

Győri Filharmonikus Zenekar | Veszprém

A 20. század egyik legismertebb olasz zeneszerzője, Ottorino Respighi elsősorban híres Róma-trilógiájával vált ismertté a szakma és a nagyközönség előtt. A Győri Filharmonikus Zenekar ezúttal 1925/26-ban keletkezett Templomablakok című darabját tűzte műsorára, amelynek négy tételében bibliai, illetve a katolikus egyház hagyományához kötődő témákat dolgozott fel a zeneszerző, a rá jellemző impresszionista stílusban. A folytatásban Johann Sebastian Bach népszerű alkotása csendül fel, a szóló versenyművet és a tánctételek sorozatát ötvöző, a vonóskarhoz fuvolát társító, bensőséges hangulatú 2. h-moll zenekari szvit, amelynek szólóját a detmoldi Zeneművészeti Főiskola hírneves professzora, Bálint János adja elő. A hangverseny programját egy átirat teszi teljessé: a zongorás kamarazene-irodalom egyik legnagyobb remekét, Schumann 1842-ben elkészült négy tételes Esz-dúr zongoraötösét a kiváló karmester és zeneszerző, Hamar Zsolt ültette át a szimfonikus nagyzenekar apparátusára – hangszerelését pedig maga dirigálja a Győri Filharmonikus Zenekar élén.

Műsor:           

O. Respighi: Templomablakok, P. 150 (27’)

J. S. Bach: II. (h-moll) zenekari szvit, BWV 1067 (20’)               

***

R. Schumann — Hamar Zs.: Esz-dúr zongoraötös, op. 44 (32’)
(szimfonikus zenekari átirat)

Közreműködik: Bálint János — fuvola

Vezényel: Hamar Zsolt