Győri Filharmonikus Zenekar

A romantika egyik legjelentősebb szakrális zeneműve Johannes Brahms Német requiemje, amelynek koncepciója azonban nem a címből természetesen következő műfaji hagyományt követi: a mester nem az ismert latint textust zenésítette meg, alkotása szövegét maga válogatta össze Luther német Bibliájából és az apokrif irodalomból. A kompozíciós munka éveket vett igénybe: ma ismert teljes formájában 1869-ben csendült fel először a darab Lipcsében. Brahmsot vitathatatlanul a német zene vezető komponistái közé emelve: a zseniális invenció, a kiérlelt kompozíciós tudás és a mélyen megélt, dogmatizmustól mentes személyes hit hármassága remekműben találkozott, amelynek hatása semmit sem fakult a keletkezése óta eltelt majd másfél évszázad alatt – aligha hihető, hogy érző szívű ember megindultság nélkül tudná hallgatni ezt a fenséges muzsikát. A Győri Filharmonikus Zenekar ezúttal kiváló külföldi énekművészek és a Philharmonia Chor Wien közreműködésével szólaltatja meg a kompozíciót, állandó vendégkarmestere, Martin Sieghart dirigálásával.

Műsor:

J. Brahms: Egy német rekviem, op. 45 (68’)        

Közreműködik:
Nathalie Peña Comas – szoprán
Günter Haumer — bariton
Philharmonia Chor Wien (karigazgató: Walter Zeh)

Vezényel: Martin Sieghart

Győri Filharmonikus Zenekar

Ha karácsony, akkor Diótörő! A szeretet ünnepéhez hangulatos története révén ezer szállal kötődő utolsó Csajkovszkij-balett librettója a német romantika nagy írója, E.T. A. Hoffmann A diótörő és az egérkirály című meséje alapján készült, koreográfiáját a nagyszerű francia balettmester, Marius Petipa készítette. Az ősbemutatóra 1892. december 18-án került sor a szentpétervári Mariinszkij Színházban – a darab azóta is egyike a zeneszerző legtöbbet játszott alkotásainak, a balettszínpadon éppen úgy, mint a koncertpódiumon. Csajkovszkij művének részleteit a 2004-es év filmes világsikere, a Polar Express filmzenéje és az amerikai populáris zene ikonja, Leroy Anderson két vidám darabja követi. A Győri Filharmonikus Zenekar hangversenyének második részében ismert karácsonyi dallamok feldolgozásai csendülnek fel, a Bartók Béla Ének-zenei Általános Iskola Molnár Gabriella által felkészített kis énekeseinek közreműködésével. A koncert dirigense Baross Ádám lesz.

Műsor:            

P. I. Csajkovszkij: Diótörő, op. 71 balettzene-válogatás (18’)

A. Silvestri: Polar Expressz (7’)

L. Anderson: Sligh Ride (3’)

L. Anderson: A Christmas Festival (7’)

***      

Karácsonyi énekek (45’)         

Közreműködik: 
Bartók Béla Ének-zenei Általános Iskola Gyermekkara (karvezető: Molnár Gabriella)

Vezényel: Baross Ádám

Győri Filharmonikus Zenekar

1785-ben különleges felkérés érkezett Joseph Haydn címére a spanyolországi Cádizból: a székesegyházban zajló nagypénteki szertartáshoz rendeltek zenét tőle, részletes leírást adva a templomról, s pontosan meghatározva a mű főbb paramétereit is. Nyolc lassú tételről volt szó, a bevezető után a szenvedéstörténet hét mondatát illusztrálva, majd egy gyors zárótételről, a Krisztus halálát követő földrengést ábrázolandó. A Krisztus utolsó hét szava a keresztfán címet kapott, több változatban is létező kompozíció már a kortársak körében is rendkívüli sikert aratott, s a mai napig Haydn legnépszerűbb alkotásai közé tartozik. 2014-ben Dubóczky Gergely karmester felkérésére Esterházy Péter a passiótörténetre reflektáló prózaszövegeket írt, amelyek a tételek közötti szünetekben hangzottak el: Hét utolsó szó címmel megrázóan szép kommentár született a zeneműhöz, egy férfi és egy női hangot társítva Haydn muzsikájához. A zene és a szó Nádler István festőművészt a koncepció továbbvitelére inspirálta: képsorozattal járult hozzá a különleges projekthez, amely most Hámori Gabriella és Mácsai Pál színművészek és a Győri Filharmonikus Zenekar előadásában, Dubóczky Gergely vezetésével kerül a győri közönség elé.

Műsor:

J. Haydn – Esterházy P. – Nádler I.: Krisztus utolsó hét szava a keresztfán (90’)                        

Közreműködik:

Mácsai Pál — színművész

Hámori Gabriella — színművész

Vezényel: Dubóczky Gergely

Győri Filharmonikus Zenekar

A 20. század egyik legismertebb olasz zeneszerzője, Ottorino Respighi elsősorban híres Róma-trilógiájával vált ismertté a szakma és a nagyközönség előtt. A Győri Filharmonikus Zenekar ezúttal 1925/26-ban keletkezett Templomablakok című darabját tűzte műsorára, amelynek négy tételében bibliai, illetve a katolikus egyház hagyományához kötődő témákat dolgozott fel a zeneszerző, a rá jellemző impresszionista stílusban. A folytatásban Johann Sebastian Bach népszerű alkotása csendül fel, a szóló versenyművet és a tánctételek sorozatát ötvöző, a vonóskarhoz fuvolát társító, bensőséges hangulatú 2. h-moll zenekari szvit, amelynek szólóját a detmoldi Zeneművészeti Főiskola hírneves professzora, Bálint János adja elő. A hangverseny programját egy átirat teszi teljessé: a zongorás kamarazene-irodalom egyik legnagyobb remekét, Schumann 1842-ben elkészült négy tételes Esz-dúr zongoraötösét a kiváló karmester és zeneszerző, Hamar Zsolt ültette át a szimfonikus nagyzenekar apparátusára – hangszerelését pedig maga dirigálja a Győri Filharmonikus Zenekar élén.

Műsor:           

O. Respighi: Templomablakok, P. 150 (27’)

J. S. Bach: II. (h-moll) zenekari szvit, BWV 1067 (20’)               

***

R. Schumann — Hamar Zs.: Esz-dúr zongoraötös, op. 44 (32’)
(szimfonikus zenekari átirat)

Közreműködik: Bálint János — fuvola

Vezényel: Hamar Zsolt