Győri Filharmonikus Zenekar

A romantika egyik legjelentősebb szakrális zeneműve Johannes Brahms Német requiemje, amelynek koncepciója azonban nem a címből természetesen következő műfaji hagyományt követi: a mester nem az ismert latint textust zenésítette meg, alkotása szövegét maga válogatta össze Luther német Bibliájából és az apokrif irodalomból. A kompozíciós munka éveket vett igénybe: ma ismert teljes formájában 1869-ben csendült fel először a darab Lipcsében. Brahmsot vitathatatlanul a német zene vezető komponistái közé emelve: a zseniális invenció, a kiérlelt kompozíciós tudás és a mélyen megélt, dogmatizmustól mentes személyes hit hármassága remekműben találkozott, amelynek hatása semmit sem fakult a keletkezése óta eltelt majd másfél évszázad alatt – aligha hihető, hogy érző szívű ember megindultság nélkül tudná hallgatni ezt a fenséges muzsikát. A Győri Filharmonikus Zenekar ezúttal kiváló külföldi énekművészek és a Philharmonia Chor Wien közreműködésével szólaltatja meg a kompozíciót, állandó vendégkarmestere, Martin Sieghart dirigálásával.

Műsor:

J. Brahms: Egy német rekviem, op. 45 (68’)        

Közreműködik:
Nathalie Peña Comas – szoprán
Günter Haumer — bariton
Philharmonia Chor Wien (karigazgató: Walter Zeh)

Vezényel: Martin Sieghart

Győri Filharmonikus Zenekar

A Győri Filharmonikus Zenekar hangversenyét Debussy 1894-ben bemutatott, egy Mallarmé-vers nyomán komponált zenekari remeke, a csodálatos hangszíneivel a mitológiai aranykort megidéző Előjáték az Egy faun délutánjához indítja. A folytatásban a modern spanyol zene nagy mestere, Manuel de Falla 1915-ben elkészült A bűvös szerelem című balettzenéjének szvitváltozata csendül fel, amely folklorisztikus hitelességgel idézi fel az Ibériai félsziget sajátos zenei világát. A programot Mendelssohn egyik legismertebb, legtöbbet játszott zenekari alkotása, Itália napfényét árasztó örökzöld remekműve, az 1830-as olaszországi utazás emlékét őrző A-dúr „Olasz” szimfónia zárja. A Győri Filharmonikus Zenekar élén a mindig szívesen látott karmester-hegedűművész, Michael Maciaszczyk áll.   

Műsor:

C. Debussy: Egy faun délutánja (10’)

M. de Falla: A bűvös szerelem — balett szvit (24’)

 ***

F. Mendelssohn-Bartholdy: 4. (A-dúr) „Olasz” szimfónia, op. 90 (27’)

Közreműködik: Kálnay Zsófia - ének

Vezényel: Michael Maciaszczyk

Győri Filharmonikus Zenekar

A Győri Filharmonikus Zenekar bérleti hangversenyének műsorát egy ősbemutató indítja: a kortárs magyar zeneszerzés egyik legszínesebb alkotóegyénisége, Balogh Máté Chinese Concerto című új darabjának premierjét hallgathatja meg a győri közönség, Bruno Cascone ütőhangszeres művész szólójával. Ligeti György immár a modern zene klasszikusai közé tartozik: minden bizonnyal sokak számára emlékezetes lesz megismerni az életmű egyik korai remekét, a komponista Erdélyben töltött gyermekkorának népzenei élményei és a bukaresti Folklór Intézetben végzett gyűjtőmunkája által ihletett, 1951-ben komponált Román koncertet, amelyet a kommunista cenzúra tiltása miatt csak 1971-ben mutattak be. Azóta világszerte kedveltté, a nagy zenekarok repertoárjának állandó műsordarabjává vált az energiától duzzadó pompás kompozíció. A szünet után a szimfonikus zenekari zene történetének egyik legfontosabb, a műfajnak új irányt szabó mesterdarabja, Beethoven 1803–04-ben keletkezett, eredetileg Bonaparte Napóleonnak, utóbb az emberi hősiesség eszméjének dedikált „Eroica” szimfóniája csendül fel, a Németországból érkező Hontvári Gábor irányításával.   

Műsor:       

Balogh M.: Chinese Concerto (ősbemutató) (15')

Ligeti Gy.: Concert Românesc (14')

***      

L. van Beethoven: III. (Esz-dúr) „Eroica” szimfónia, op. 55 (47’)

Közreműködik: Bruno Cascone — ütőhangszerek

Vezényel: Hontvári Gábor

Győri Filharmonikus Zenekar

A variáció-műfaj fontos szerepet tölt be Brahms életművében: önálló művekben éppúgy megtaláljuk, mint többtételes ciklusok részeként, zongorazenéjében éppúgy, mint zenekari kompozícióiban. Az 1873-ban bemutatott Változatok egy Haydn-témára mindkét utóbbi kategóriába beleillik: egyaránt létezik kétzongorás és zenekari változata. Jóllehet a cím a bécsi klasszika nagy mesterére utal, ma már tudjuk: a téma nem Haydntól való – ez a tény azonban mit sem von le a pompás darab értékéből. Gustav Mahler 1884-ben ének-zongorára komponált, majd tizenkét évvel később zenekarra hangszerelt, négy tételes dalciklusa, az Egy vándorlegény dalai joggal számít szerzője legfontosabb alkotásai közé. A fiú csodakürtje című gyűjteményből kiválasztott borongós, pesszimista hangvételű költemények finom, a szövegek hangulatát érzékenyen visszaadó megzenésítése a lélekábrázolás valódi mesterműve. A dalciklus igényes énekszólóját a nagyszerű osztrák bariton, Günter Haumer szólaltatja meg. Schumann 1841-ben, a „szimfóniák évében” alkotta meg később átdolgozott, rendkívül izgalmas formálású, a műfaj történetében mérföldkőnek számító 4. szimfóniáját. A Győri Filharmonikus Zenekar hangversenyét a keresett egyiptomi-német dirigens, Nabil Shehata vezényli.  

Műsor:

J. Brahms: Variációk egy Haydn-témára, op. 56a (19')

G. Mahler: Egy vándorlegény dalai (16’)

***      

R. Schumann: 4. (d-moll) szimfónia, op. 120 (29')

Közreműködik: Günter Haumer — bariton

Vezényel: Nabil Shehata

Győri Filharmonikus Zenekar

A Győri Filharmonikus Zenekar hangversenyének műsorát Richard Strauss egyik legnépszerűbb zenekari alkotása, az 1894/95-ben komponált Till Eulenspiegel vidám csínyjei szimfonikus költemény indítja, amely felülmúlhatatlan invencióval, ezer színben pompázó hangszereléssel állítja elénk a fékezhetetlen csínytevő alakját. A folytatásban Ravel az 1930-as évek elején keletkezett, jazzes áthallásokban gazdag, briliáns G-dúr zongoraversenyét hallhatjuk, a magyar zongoraiskola ifjabb nemzedékének kimagasló tehetsége, Magyar Valentin szólójával. A második félidőben Felix Mendelssohn-Bartholdy ünnepi 5. szimfóniája hangzik el, amely 1830 nyarán a nagy teológus, Melanchton 1530-ban kiadott Augsburgi Konfessziójának, a reformáció kiáltványának megjelenésére emlékezve született, fináléjában Luther híres „Erős vár a mi Istenünk” koráljának dallamát megzendítve. A hangversenyt a karmesteri dobogón is egyre aktívabb világhírű hegedűművész, Baráti Kristóf dirigálja.

Műsor: 

R. Strauss: Till Eulenspiegel vidám csínyjei, op. 28, TrV 171 (15’)

M. Ravel: G-dúr zongoraverseny (23’)

***      

F. Mendelssohn-Bartholdy: 5. (D-dúr) „Reformáció” szimfónia, op. 107 (27’)

Közreműködik: Magyar Valentin — zongora

Vezényel: Baráti Kristóf

Győri Filharmonikus Zenekar

A Művészetek Palotájában megrendezett hangversenyén Dohnányi Ernő születésének 150. évfordulója előtt tiszteleg a Győri Filharmonikus Zenekar: a koncert nyitószáma az 1923/24-ben készült, magyar népzenei motívumokat feldolgozó remek ciklus, a Ruralia Hungarica. A folytatásban a 20. század zenéjének egyik legnagyobb remekműve, Debussy „három szimfonikus vázlata”, A tenger csendül fel, amely hangszerelésével, tematikájának mesteri kidolgozásával új fejezetet nyitott a zenekari muzsika történetében. Igor Stravinsky Tavaszi áldozata Arthur Honegger szerint „a zene atombombája”. Az 1913-as premier valóban bombaként robbant, óriási botrányt keltve. Ma már persze a modern zene egyik utánozhatatlanul zseniális csúcsteljesítményét látjuk ebben a műben, amelynek megszólaltatása az egyik legnagyobb kihívás a zenekar és karmester számára. A Győri Filharmonikusokat az Ausztriából érkező, az együtteshez sok szállal kötődő Christoph Koncz dirigálja.

Műsor:
Dohnányi Ernő: Ruralia Hungarica, op. 32b (25’)
C. Debussy: A tenger (23’)
***
I. Sztravinszkij: Tavaszi áldozat (33’)
Vezényel: Christoph Koncz

Győri Filharmonikus Zenekar

A 20. század egyik legismertebb olasz zeneszerzője, Ottorino Respighi elsősorban híres Róma-trilógiájával vált ismertté a szakma és a nagyközönség előtt. A Győri Filharmonikus Zenekar ezúttal 1925/26-ban keletkezett Templomablakok című darabját tűzte műsorára, amelynek négy tételében bibliai, illetve a katolikus egyház hagyományához kötődő témákat dolgozott fel a zeneszerző, a rá jellemző impresszionista stílusban. A folytatásban Johann Sebastian Bach népszerű alkotása csendül fel, a szóló versenyművet és a tánctételek sorozatát ötvöző, a vonóskarhoz fuvolát társító, bensőséges hangulatú 2. h-moll zenekari szvit, amelynek szólóját a detmoldi Zeneművészeti Főiskola hírneves professzora, Bálint János adja elő. A hangverseny programját egy átirat teszi teljessé: a zongorás kamarazene-irodalom egyik legnagyobb remekét, Schumann 1842-ben elkészült négy tételes Esz-dúr zongoraötösét a kiváló karmester és zeneszerző, Hamar Zsolt ültette át a szimfonikus nagyzenekar apparátusára – hangszerelését pedig maga dirigálja a Győri Filharmonikus Zenekar élén.

Műsor:           

O. Respighi: Templomablakok, P. 150 (27’)

J. S. Bach: II. (h-moll) zenekari szvit, BWV 1067 (20’)               

***

R. Schumann — Hamar Zs.: Esz-dúr zongoraötös, op. 44 (32’)
(szimfonikus zenekari átirat)

Közreműködik: Bálint János — fuvola

Vezényel: Hamar Zsolt