Győri Filharmonikus Zenekar

Wagner a Minnesängerek korában játszódó, a megváltó szerelem gondolata köré épített operájának, a Tannhäusernek az impozáns nyitánya vezeti fel a Győri Filharmonikus Zenekar hangversenyének programját. A nyitányt a jelenkor egyik érdekes alkotóegyénisége, a sikeres matematikuspályát a zeneszerzőire cserélő, az utóbbi években zajos sikereket arató amerikai Alexey Shor a klasszikus hagyományhoz csatlakozó 3. csellóversenye folytatja, majd a szünet után a csellórepertoár egyik legragyogóbb előadási darabja, Csajkovszkij saját témára komponált pompás variációsorozata csendül fel, amely szerencsés kézzel ötvözi a hangszerjáték virtuóz oldalának látványos demonstrációját az értékes zenei tartalommal. A csellóművek igényes magánszólamait a világszerte ismert német gordonkaművész, Maximilian Hornung szólaltatja meg. A hangversenyt Respighi népszerű Róma-trilógiájának 1924-ben született második darabja, a Róma fenyői zárja. A koncert dirigense a hegedűsként és zeneszerzőként is jelentős hírnévnek örvendő bolgár muzsikus, Martin Panteleev lesz.

Műsor:

R. Wagner: Tannhäuser — nyitány, WWV 70 (14’)

A. Sohr: 3. csellóverseny (24’)

***      

P. I. Csajkovszkij: Variációk egy rokokó témára, op. 33, TH 57 (18’)

O. Respighi: Róma fenyői, P. 141 (23’)

Közreműködik: Maximilian Hornung — gordonka

Vezényel: Martin Panteleev       

Győri Filharmonikus Zenekar

A Győri Filharmonikus Zenekar a szimfonikus zene történetének két nagyszabású alkotását tűzte bérleti hangversenye műsorára. Jóllehet a műveket évtizedek választják el egymástól, összeköti őket a rejtély fogalma. A 19–20. század fordulójának legjelentősebb angol zeneszerzője, Edward Elgar 1896-ban készült, máig igen népszerű zenekari műve, az Enigma-variációk címéhez méltóan titokzatos kompozíció: a tizennégy változat ugyanis egy soha meg nem szólaló téma ellendallamára épül, amely téma állítólag egy népszerű melódia – ám Elgar nem árulta el, hogy melyik… A titokra azóta sem derült fény. A második félidőben Sosztakovics 1937-ben írott 5. szimfóniája csendül fel, amelynek valódi jelentéséről már a bemutató után megoszlottak a vélemények – a kommunizmus totális győzelmét vagy Sztálin rémuralmának végét jósolta meg benne vajon a 20. század egyik legjelentősebb komponistája? A Győri Filharmonikus Zenekar koncertjét Andreas Ottensamer vezényli.

Műsor:

E. Elgar: Enigma variációk, op. 36 (31’)

***      

D. Sosztakovics: 5. (d-moll) szimfónia, op. 47 (44’)           

Vezényel: Andreas Ottensamer

Győri Filharmonikus Zenekar

2027-ben minden idők egyik legnagyobb zeneszerzője, Ludwig van Beethoven halálának 200. évfordulójára emlékezik a zenei világ. A Győri Filharmonikus Zenekar bérleti hangversenyének műsorát a mester 1810-ben bemutatott, Goethe színművéhez komponált Egmont-kísérőzenéjének heroikus nyitánya indítja, amely a magyar történelem egyik sorsfordító eseményének, az 1956-os forradalomnak a zenei mottójaként rögzült emlékezetünkben. Mozart utolsó versenyműve, a jeles művésznek és jó barátnak, Anton Stadlernek szánt, 1791-ben (a Varázsfuvola évében) komponált A-dúr klarinétverseny a hangszer irodalmának valóságos gyöngyszeme, a szebbnél szebb melódiák valóságos virágoskertje. A szólót a Bécsi Filharmonikusok tagja, a karmesterként is igen sikeres fiatal művésznő, Andrea Götsch adja elő. A hangverseny második felében Beethoven 1806-ban keletkezett, egyes pillanataiban már a romantika zenéjét előlegező, változatos karakterekben gazdag 4. szimfóniáját játssza a Győri Filharmonikus Zenekar a nemzetközi zenei életben igen elismert maestro, Gérard Korsten vezényletével.  

Műsor:      

L. van Beethoven: Egmont — nyitány (9')

A. Mozart: A-dúr klarinétverseny, KV 622 (25’)                               

***     

L. van Beethoven: IV. (B-dúr) szimfónia, op. 60 (34’)

Közreműködik: Andrea Götsch — klarinét

Vezényel: Gérard Korsten

Győri Filharmonikus Zenekar

A Győri Filharmonikus Zenekar hangversenyét egy minden ízében alkalmi mű, Dmitrij Sosztakovics 1954-ben keletkezett, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 37. évfordulóját köszöntő Ünnepi nyitánya indítja – a 20. század egyik legnagyobb komponistája persze a kötelező feladatot is ragyogóan oldotta meg. Az 1961-ben zenészcsaládban született Wynton Marsalis mind a jazz, mind a klasszikus zene területén világklasszis teljesítménnyel írta be nevét az amerikai zene történetébe. Munkássága trombitásként, zenekarvezetőként, zeneszerzőként, tanárként, nem utolsósorban pedig a New York-i Jazz at Lincoln Center igazgatójaként egyaránt igen jelentős. Ezúttal 2023-ban bemutatott, a hangszer lehetőségeit maximálisan kihasználó, jazzes elemekben gazdag Trombitaversenye hangzik el Tarkövi Gábor, a Berlini Filharmonikusok egykori szólótrombitása, a berlini Zeneakadémia professzora virtuóz szólójával. Schubert „Nagy C-dúr” szimfóniájának kéziratát tíz évvel a zeneszerző halála után Robert Schumann fedezte fel Bécsben, s ő adta tovább Felix Mendelssohnnak, aki 1839-ben a lipcsei Gewandhaus Zenekar élén dirigálta annak első teljes előadását. Schumann nem sokkal ezután lelkesült beszámolót írt az általa alapított Zeue Zeitschrift für Musik hasábjain a szimfóniáról, méltatva mesteri megformálását és megdöbbentően újszerű vonásait. Értékítéletét máig készséggel fogadjuk el: valóban egyike a szimfonikus repertoár alapműveinek. A Győri Filharmonikus Zenekar hangversenyének dirigense Farkas Gábor lesz.

Műsor:

D. Sosztakovics: Ünnepi nyitány, op. 96 (7’)

W. Marsalis: Trombitaverseny (35’)

***      

F. Schubert: 8. (C-dúr) „A nagy C-dúr” szimfónia, D. 944 (48’)

Közreműködik: Tarkövi Gábor — trombita

Vezényel: Farkas Róbert

Győri Filharmonikus Zenekar

A cseh romantikus zene nagy mestere, Antonin Dvořák két pompás szerenáddal gyarapította a műfaj repertoárját: jóllehet az 1875-ből származó Vonósszerenád az ismertebb, testvérdarabja, a három évvel későbbről származó, a fúvósokhoz mélyvonósokat társító Fúvósszerenád semmiben nem marad el mögötte. A bécsi klasszikát idéző kiegyensúlyozott formálás a romantika gazdag harmóniavilágával és természetesen a cseh zene friss motívumaival találkozik ebben a remekműben, amely joggal tartozik szerzője legnépszerűbb alkotásai közé. Hasonlóan a zenetörténeti múlt és a későromantika találkozásáról szól a norvég zene történetének legnagyobb alakja, Edvard Grieg 1884-ben komponált, Bergen város egyik jeles szülötte, Ludvig Holberg születésének 200. évfordulóját köszöntő Szvit régi stílusban című darabja, amely kifinomult módon kelti életre a barokk tánczene hagyományát. A hangverseny második félidejében a 20. század első felének egyik markáns stílusirányzata, a 18. századra visszatekintő neoklasszika egyik legnagyobb remekműve csendül fel: Paul Hindemith azonos című, de a bemutatóig csak 1938-ban eljutott operájának zenei anyagából 1934-ben összeállított Mathis, a festő című szimfóniája, amely a világhírű isenheimi oltár zseniális alkotójának, Matthias Grünewaldnak állít emléket. A Győri Filharmonikus Zenekar hangversenyét a csellóművészként is közreműködő Bogányi Tibor dirigálja.

Műsor:

A. Dvořák: d-moll fúvósszerenád, op. 44, B. 77 (24’)

E. Grieg: Holberg szvit, op. 40 (21’)

***

P. Hindemith: Mathis, a festő (25’)

Vezényel gordonkán közreműködik: Bogányi Tibor

Győri Filharmonikus Zenekar

Antonin Dvořák 1891 márciusa és 1892 januárja között – közvetlenül amerikai tartózkodása előtt – három koncertnyitányból álló cikluson dolgozott, amelyet a „Természet – Élet – Szerelem” programja olvasztott nagy egységbe. A ciklusból legnépszerűbbé vált középső kompozíció végül a Karnevál címet kapta: ellenállhatatlan, lendületes muzsika, a zeneszerzőre olyannyira jellemző érzelmes, szélesen ívelő melódiákkal. A négy fúvós hangszerre és zenekarra szánt Sinfonia concertante hitelessége körül komoly viták robbantak ki az elmúlt évtizedekben: egyes kutatók Mozart szerzősége mellett, mások ellene sorakoztatták fel érveiket. Egy dolog bizonyos: a derűs hangvételű, három tételes kompozíció előnyösen állítja majd reflektorfénybe a Győri Filharmonikus Zenekar kiváló fúvós szólistáit. Csajkovszkij 1877-ben komponált népszerű 4. szimfóniájának megértéséhez maga a mester adta meg a kulcsot mecénásának, Meck asszonynak írott levelében: eszerint a hősnek a kérlelhetetlen Sorssal való magányos küzdelme a közösséggel való összefogódzásban oldódik fel a finálé ismert orosz népdalt idéző táncos forgatagában. A Győri Filharmonikus Zenekar élén a magyar karmesteriskola ígéretes ifjú tehetsége, Teremi Dárius áll.

Műsor: 

A. Dvořák: Karnevál-nyitány, op. 92, B. 169 (10’)

W. A. Mozart: Esz-dúr Sinfonia concertante, KV 297b (32’)

***

P. I. Csajkovszkij: 4. (f-moll) szimfónia, op. 36, TH 27 (44’)

Közreműködik:

Tanisawa Haruka — oboa

Daniel Gurfinkel — klarinét

Képíró Bálint — vadászkürt

Kagoshima Akari — fagott

Vezényel: Teremi Dárius