Győri Filharmonikus Zenekar  | Veszprém

A Győri Filharmonikus Zenekar izgalmas zenetörténeti párhuzam bemutatásával indítja évadnyitó hangversenyének műsorát. Mozart az 1780-as évek elején komponálta A-dúr zongoraszonátáját, amelynek mindenekelőtt fináléja, a Török induló vált népszerűvé. Ám nem marad el mögötte a mű egésze sem: a variációs első tétel kecsesen ringatózó témája 1914-ben a századforduló különös egyéniségű német komponistáját, Max Regert zenekari változatok megírására ihlette, a maga sajátos, későromantikus stílusában dolgozta fel a mozarti tematikát. A két darab ezúttal egymás után csendül fel, lehetővé téve közvetlen összevetésüket. A koncert második félidejében az orosz romantika két jelentős mestere kap szót: először Glazunov reprezentatív Ünnepi nyitányát hallhatja a közönség, majd Csajkovszkij 1876-ban keletkezett, Dante Isteni színjátékának egy tragikus epizódját elbeszélő Francesca da Rimini című szimfonikus fantáziája zárja az estet. A Győri Filharmonikusok élén kedvelt vendégművészük, Alexei Kornienko áll, aki ezúttal zongoraművészként is pódiumra lép.

Műsor:

W. A. Mozart: A-dúr zongoraszonáta I. tétel, KV 331 (13’)

M. Reger: Variációk és fúga egy Mozart-témára, op. 132 (35’)

***      

A. Glazunov: Ünnepi nyitány, op. 73 (11’)

P. I. Csajkovszkij: Francesca da Rimini, op. 32, TH 46 (24’)

Vezényel és zongorán közreműködik: Alexei Kornienko

Győri Filharmonikus Zenekar

A Győri Filharmonikus Zenekar izgalmas zenetörténeti párhuzam bemutatásával indítja évadnyitó hangversenyének műsorát. Mozart az 1780-as évek elején komponálta A-dúr zongoraszonátáját, amelynek mindenekelőtt fináléja, a Török induló vált népszerűvé. Ám nem marad el mögötte a mű egésze sem: a variációs első tétel kecsesen ringatózó témája 1914-ben a századforduló különös egyéniségű német komponistáját, Max Regert zenekari változatok megírására ihlette, a maga sajátos, későromantikus stílusában dolgozta fel a mozarti tematikát. A két darab ezúttal egymás után csendül fel, lehetővé téve közvetlen összevetésüket. A koncert második félidejében az orosz romantika két jelentős mestere kap szót: először Glazunov reprezentatív Ünnepi nyitányát hallhatja a közönség, majd Csajkovszkij 1876-ban keletkezett, Dante Isteni színjátékának egy tragikus epizódját elbeszélő Francesca da Rimini című szimfonikus fantáziája zárja az estet. A Győri Filharmonikusok élén kedvelt vendégművészük, Alexei Kornienko áll, aki ezúttal zongoraművészként is pódiumra lép.

Műsor:

W. A. Mozart: A-dúr zongoraszonáta I. tétel, KV 331 (13’)

M. Reger: Variációk és fúga egy Mozart-témára, op. 132 (35’)

***      

A. Glazunov: Ünnepi nyitány, op. 73 (11’)

P. I. Csajkovszkij: Francesca da Rimini, op. 32, TH 46 (24’)

Vezényel és zongorán közreműködik: Alexei Kornienko

Győri Filharmonikus Zenekar | Sopron

A Győri Filharmonikus Zenekar izgalmas zenetörténeti párhuzam bemutatásával indítja évadnyitó hangversenyének műsorát. Mozart az 1780-as évek elején komponálta A-dúr zongoraszonátáját, amelynek mindenekelőtt fináléja, a Török induló vált népszerűvé. Ám nem marad el mögötte a mű egésze sem: a variációs első tétel kecsesen ringatózó témája 1914-ben a századforduló különös egyéniségű német komponistáját, Max Regert zenekari változatok megírására ihlette, a maga sajátos, későromantikus stílusában dolgozta fel a mozarti tematikát. A két darab ezúttal egymás után csendül fel, lehetővé téve közvetlen összevetésüket. A koncert második félidejében az orosz romantika két jelentős mestere kap szót: először Glazunov reprezentatív Ünnepi nyitányát hallhatja a közönség, majd Csajkovszkij 1876-ban keletkezett, Dante Isteni színjátékának egy tragikus epizódját elbeszélő Francesca da Rimini című szimfonikus fantáziája zárja az estet. A Győri Filharmonikusok élén kedvelt vendégművészük, Alexei Kornienko áll, aki ezúttal zongoraművészként is pódiumra lép.

Műsor:

W. A. Mozart: A-dúr zongoraszonáta I. tétel, KV 331 (13’)

M. Reger: Variációk és fúga egy Mozart-témára, op. 132 (35’)

***      

A. Glazunov: Ünnepi nyitány, op. 73 (11’)

P. I. Csajkovszkij: Francesca da Rimini, op. 32, TH 46 (24’)

Vezényel és zongorán közreműködik: Alexei Kornienko

Balázs Elemér Group – a magyar jazz egyik meghatározó formációja

A 2000-ben alakult Balázs Elemér Group a magyar jazzélet egyik emblematikus együttese, a műfaj hazai nagykövete. A névadó alapító, Balázs Elemér kivételes dobjátéka köré épülő formáció zenéjében a dallamközpontú jazz, a népzenei és világzenei hatások, valamint a különleges ritmikák találkoznak. Sajátos, atmoszférateremtő hangzásuk egyszerre elegáns, lendületes és érzékeny. Zenéjük éppúgy megszólítja a műfaj elkötelezett rajongóit, mint a jazz világával most ismerkedő hallgatót. 

Győri Filharmonikus Zenekar

A Győri Filharmonikus Zenekar hangversenyének műsora az Ibériai félsziget varázslatos világát idézi fel francia, orosz és spanyol szerzők műveinek megszólaltatásával. A nyitány mi más is lehetne, mint minden idők egyik legnépszerűbb zenés színpadi műve, Bizet 1875-ben Párizsban bemutatott Carmenjének bevezető zenéje, amelyet az Orosz Ötök markáns egyéniségű tagja, Rimszkij-Korszakov csillogó hangszerelésű Spanyol capricciója követ 1887-ből. Egy esztendővel korábban, 1886-ban, eredetileg zongorára komponálta Isaac Albeniz nyolc tételes, Spanyolország különböző tájai és zenéjük előtt tisztelgő, világsikert aratott szvitjét, amelyből ezúttal részletek hangoznak el Enrique Arbós hangszerelésében. Az első félidőt a mexikói származású Arturo Márquez a kubai karnevált idéző temperamentumos darabja, a Conga del Fuego Nuevo zárja. A hangverseny második felében a Burgosból érkezett Fetén Fetén duó, vagyis Jorge Arribas és Diego Galaz varázsolja el a hangszerek valóságos arzenálját felvonultató műsorával a Richter-terem közönségét. Az est karmestere a győri illetőségű fiatal dirigens, Baross Ádám lesz.

Műsor:

G. Bizet: Carmen — nyitány (2’)

N. Rimszkij-Korszakov: Spanyol capriccio, op. 34 (15’)

I. Albeniz: Spanyol szvit — részletek (12’)

A. Márquez: Conga del Fuego Nuevo (5’)

***      

A Fetén Fetén és a Győri Filharmonikus Zenekar közös műsora (45’)

Közreműködik: Fetén Fetén

Vezényel: Baross Ádám

Filmvetítés és alkotói beszélgetés a Zichy-palotában

Győri Filharmonikus Zenekar

Wagner a Minnesängerek korában játszódó, a megváltó szerelem gondolata köré épített operájának, a Tannhäusernek az impozáns nyitánya vezeti fel a Győri Filharmonikus Zenekar hangversenyének programját. A nyitányt a jelenkor egyik érdekes alkotóegyénisége, a sikeres matematikuspályát a zeneszerzőire cserélő, az utóbbi években zajos sikereket arató amerikai Alexey Shor a klasszikus hagyományhoz csatlakozó 3. csellóversenye folytatja, majd a szünet után a csellórepertoár egyik legragyogóbb előadási darabja, Csajkovszkij saját témára komponált pompás variációsorozata csendül fel, amely szerencsés kézzel ötvözi a hangszerjáték virtuóz oldalának látványos demonstrációját az értékes zenei tartalommal. A csellóművek igényes magánszólamait a világszerte ismert német gordonkaművész, Maximilian Hornung szólaltatja meg. A hangversenyt Respighi népszerű Róma-trilógiájának 1924-ben született második darabja, a Róma fenyői zárja. A koncert dirigense a hegedűsként és zeneszerzőként is jelentős hírnévnek örvendő bolgár muzsikus, Martin Panteleev lesz.

Műsor:

R. Wagner: Tannhäuser — nyitány, WWV 70 (14’)

A. Sohr: 3. csellóverseny (24’)

***      

P. I. Csajkovszkij: Variációk egy rokokó témára, op. 33, TH 57 (18’)

O. Respighi: Róma fenyői, P. 141 (23’)

Közreműködik: Maximilian Hornung — gordonka

Vezényel: Martin Panteleev       

A színfalak mögött Gáti Oszkárral

Győri Filharmonikus Zenekar | Dunaszerdahely

Műsor:

C.M. Weber: A bűvös vadász, op. 77 – Nyitány  (10')
P. I. Csajkovszkij: Variációk egy rokokó témára, op. 33, TH 57 (19’)

***
L. van Beethoven: 7. (A-dúr) szimfónia, op. 92 (37')

Vezényel: Bogányi Tibor

Közreműködik: Juhász Viktor - cselló

Győri Filharmonikus Zenekar | Mosonmagyaróvár

A német romantikus opera atyamestere, Carl Maria von Weber izgalmas fordulatokban bővelkedő, a német zene történetében fordulópontot kijelölő remekműve, A bűvös vadász pompás nyitánya után a jó barátnak és kiváló művésznek, Anton Stadlernek szánt utolsó Mozart-versenymű, a csodálatos dallamokban gazdag A-dúr klarinétverseny csendül fel. A hangverseny második felében Beethoven egyik legnépszerűbb művét, a Wagner által a „tánc apoteózisának” nevezett energikus 7. A-dúr szimfóniát játssza a Győri Filharmonikus Zenekar. Az est szólistája Anderkó Dániel, az együttes szólóklarinétosa, karmestere Bogányi Tibor lesz.

Műsor: 
C. M. Weber: A bűvös vadász, op. 77 - Nyitány (10')
W. A. Mozart: A-dúr klarinétverseny, K. 622 (28')
***
L. van Beethoven: 7. (A-dúr) szimfónia, op. 92 (37')

Közreműködik: Anderkó Dániel - klarinét
Vezényel: Bogányi Tibor

Győri Filharmonikus Zenekar

A német romantikus opera atyamestere, Carl Maria von Weber izgalmas fordulatokban bővelkedő, a német zene történetében fordulópontot kijelölő remekműve, A bűvös vadász pompás nyitánya után a jó barátnak és kiváló művésznek, Anton Stadlernek szánt utolsó Mozart-versenymű, a csodálatos dallamokban gazdag A-dúr klarinétverseny csendül fel. A hangverseny második felében Beethoven egyik legnépszerűbb művét, a Wagner által a „tánc apoteózisának” nevezett energikus 7. A-dúr szimfóniát játssza a Győri Filharmonikus Zenekar. Az est szólistája Anderkó Dániel, az együttes szólóklarinétosa, karmestere Bogányi Tibor lesz.

Műsor: 
C. M. Weber: A bűvös vadász, op. 77 - Nyitány (10')
W. A. Mozart: A-dúr klarinétverseny, K. 622 (28')
***
L. van Beethoven: 7. (A-dúr) szimfónia, op. 92 (37')

Közreműködik: Anderkó Dániel - klarinét
Vezényel: Bogányi Tibor

Győri Filharmonikus Zenekar

A romantika egyik legjelentősebb szakrális zeneműve Johannes Brahms Német requiemje, amelynek koncepciója azonban nem a címből természetesen következő műfaji hagyományt követi: a mester nem az ismert latint textust zenésítette meg, alkotása szövegét maga válogatta össze Luther német Bibliájából és az apokrif irodalomból. A kompozíciós munka éveket vett igénybe: ma ismert teljes formájában 1869-ben csendült fel először a darab Lipcsében. Brahmsot vitathatatlanul a német zene vezető komponistái közé emelve: a zseniális invenció, a kiérlelt kompozíciós tudás és a mélyen megélt, dogmatizmustól mentes személyes hit hármassága remekműben találkozott, amelynek hatása semmit sem fakult a keletkezése óta eltelt majd másfél évszázad alatt – aligha hihető, hogy érző szívű ember megindultság nélkül tudná hallgatni ezt a fenséges muzsikát. A Győri Filharmonikus Zenekar ezúttal kiváló külföldi énekművészek és a Philharmonia Chor Wien közreműködésével szólaltatja meg a kompozíciót, állandó vendégkarmestere, Martin Sieghart dirigálásával.

Műsor:

J. Brahms: Egy német rekviem, op. 45 (68’)        

Közreműködik:
Nathalie Peña Comas – szoprán
Günter Haumer — bariton
Philharmonia Chor Wien (karigazgató: Walter Zeh)

Vezényel: Martin Sieghart

Közreműködnek a Győri Filharmonikus Zenekar művészei

Műsor:

Hamarosan...

Ferenc Nemeth Freedom Trio – határok nélküli jazz

A magyar származású, New Yorkban élő, világszerte elismert jazzdobos és zeneszerző, Németh Ferenc által vezetett Freedom Trio a modern jazz egyik izgalmas, folyamatosan megújuló formációja. Zenéjükben a kortárs jazz improvizatív szabadsága találkozik a magyar népzene, a klasszikus zene, valamint afrikai, latin-amerikai és közel-keleti zenei világok hatásaival. Koncertjeiken a pontosan megkomponált zenei alapok és a pillanat szülte improvizációk izgalmas párbeszédet alkotnak, valódi zenei szabadságot teremtve a színpadon.

Győri Filharmonikus Zenekar | Sopron

A 13. században élt ferences szerzetesnek, Celanói Tamásnak tulajdonított Dies irae kezdetű költemény az utolsó ítélet apokaliptikus képeit foglalja megrázó képekbe: a Requiemben, vagyis a gyászmisében is helyet kapott sequentia komor szépségű dallama zeneszerzők sorát indította annak feldolgozására. Közöttük Liszt Ferencet, akinek 1865-ben bemutatott Haláltánca variációsorozat a gregorián melódiára: a mű rendkívüli virtuozitást igénylő magánszólamát a briliáns technikájú olasz zongoraművésznő, Mariangela Vacatello szólaltatja meg. A hangverseny második felében a szimfonikus zene egyik legcsodálatosabb műcsoportjának, Mozart 1788-ban komponált három utolsó szimfóniájának első darabja, a mennyei derűt árasztó Esz-dúr szimfónia csendül fel a Győri Filharmonikus Zenekar előadásában, Hamar Zsolt dirigálásával.

Műsor:

R. Wagner: Tannhäuser — nyitány, WWV 70 (14’)

Liszt Ferenc: Haláltánc, S. 126 (16’)

***      

W. A. Mozart: Esz-dúr szimfónia, No. 39, KV 543 (29’)

Zongorán közreműködik: Mariangela Vacatello — zongora

Vezényel: Hamar Zsolt

Győri Filharmonikus Zenekar

Theodor Karl Lieven német zeneszerző igen változatos életpályát mondhatott magáénak: műszaki tanulmányok után szolgált a francia Idegenlégióban, utóbb írással és filozófiával foglalkozott. Zenéje életében csak kevesekhez jutott el, az utóbbi időben azonban egyre többször csendülnek fel alkotásai a koncertpódiumokon. Eredetileg két zongorára szánt Politonális imitációk című darabja 1960-ban készült: zenekari változata minden bizonnyal felfedezésszámba megy majd. A 13. században élt ferences szerzetesnek, Celanói Tamásnak tulajdonított Dies irae kezdetű költemény az utolsó ítélet apokaliptikus képeit foglalja megrázó képekbe: a Requiemben, vagyis a gyászmisében is helyet kapott sequentia komor szépségű dallama zeneszerzők sorát indította annak feldolgozására. Közöttük Liszt Ferencet, akinek 1865-ben bemutatott Haláltánca variációsorozat a gregorián melódiára: a mű rendkívüli virtuozitást igénylő magánszólamát a briliáns technikájú olasz zongoraművésznő, Mariangela Vacatello szólaltatja meg. A hangverseny második felében a szimfonikus zene egyik legcsodálatosabb műcsoportjának, Mozart 1788-ban komponált három utolsó szimfóniájának első darabja, a mennyei derűt árasztó Esz-dúr szimfónia csendül fel a Győri Filharmonikus Zenekar előadásában, Hamar Zsolt dirigálásával.

Műsor:

K. Lieven: Politonális imitációk (22’)

Liszt Ferenc: Haláltánc, S. 126 (16’)

***      

W. A. Mozart: Esz-dúr szimfónia, No. 39, KV 543 (29’)

Zongorán közreműködik: Mariangela Vacatello — zongora

Vezényel: Hamar Zsolt

Irodalom és zene a Zichy-palotában

Az est házigazdája: Dr. Lukácsi Zoltán

Közreműködik a Győri Filharmonikus Zenekar

Filmvetítés és alkotói beszélgetés a Zichy-palotában

Győri Filharmonikus Zenekar | Veszprém

A Győri Filharmonikus Zenekar bérleti hangversenyének műsorában két nagyszabású Brahms-mű csendül fel. A német romantika nagymesterét egy életen át tartó, mély barátság fűzte a magyar származású világhírű hegedűművészhez, Joachim Józsefhez. Jó viszonyukat 1880-ban azonban súlyos magánéleti válság árnyékolta be: Joachim házasságának megromlásakor Brahms a feleség pártját fogta, s ennek következtében a hegedűs évekre megszakította vele a kapcsolatot. A zeneszerző ezt a számára oly fájdalmasan hiányzó barátságot helyreállítandó komponálta meg 1887-ben hegedűre és csellóra a lélek mélyéről fakadó melódiákat megszólaltató a-moll kettősversenyét: ilyen nemes szándékkal kevesen vették kézbe a tollat a zene történetében! A szünet után az 1876-ban bemutatott monumentális 1. szimfónia csendül fel, amelyet formátuma és gondolatgazdagsága alapján a kortársak hamarosan csak Beethoven 10. szimfóniájaként emlegetettek. A Győri Filharmonikusok világhírű vendégeket hívtak erre az alkalomra Fenyő László gordonkaművész és az est dirigálását is magára vállaló Baráti Kristóf hegedűművész személyében.  

Műsor:

J. Brahms: a-moll kettősverseny hegedűre és gordonkára, op. 102 (32’)

***

J. Brahms: 1. (c-moll) szimfónia, op. 68 (45’)

Közreműködik:  Fenyő László — gordonka

Vezényel és hegedűn közreműködik: Baráti Kristóf  

Győri Filharmonikus Zenekar

A Győri Filharmonikus Zenekar bérleti hangversenyének műsorában két nagyszabású Brahms-mű csendül fel. A német romantika nagymesterét egy életen át tartó, mély barátság fűzte a magyar származású világhírű hegedűművészhez, Joachim Józsefhez. Jó viszonyukat 1880-ban azonban súlyos magánéleti válság árnyékolta be: Joachim házasságának megromlásakor Brahms a feleség pártját fogta, s ennek következtében a hegedűs évekre megszakította vele a kapcsolatot. A zeneszerző ezt a számára oly fájdalmasan hiányzó barátságot helyreállítandó komponálta meg 1887-ben hegedűre és csellóra a lélek mélyéről fakadó melódiákat megszólaltató a-moll kettősversenyét: ilyen nemes szándékkal kevesen vették kézbe a tollat a zene történetében! A szünet után az 1876-ban bemutatott monumentális 1. szimfónia csendül fel, amelyet formátuma és gondolatgazdagsága alapján a kortársak hamarosan csak Beethoven 10. szimfóniájaként emlegetettek. A Győri Filharmonikusok világhírű vendégeket hívtak erre az alkalomra Fenyő László gordonkaművész és az est dirigálását is magára vállaló Baráti Kristóf hegedűművész személyében.  

Műsor:

J. Brahms: a-moll kettősverseny hegedűre és gordonkára, op. 102 (32’)

***

J. Brahms: 1. (c-moll) szimfónia, op. 68 (45’)

Közreműködik:  Fenyő László — gordonka

Vezényel és hegedűn közreműködik: Baráti Kristóf  

Győri Filharmonikus Zenekar

A Győri Filharmonikus Zenekar hangversenyét Debussy 1894-ben bemutatott, egy Mallarmé-vers nyomán komponált zenekari remeke, a csodálatos hangszíneivel a mitológiai aranykort megidéző Előjáték az Egy faun délutánjához indítja. A folytatásban a modern spanyol zene nagy mestere, Manuel de Falla 1915-ben elkészült A bűvös szerelem című balettzenéjének szvitváltozata csendül fel, amely folklorisztikus hitelességgel idézi fel az Ibériai félsziget sajátos zenei világát. A programot Mendelssohn egyik legismertebb, legtöbbet játszott zenekari alkotása, Itália napfényét árasztó örökzöld remekműve, az 1830-as olaszországi utazás emlékét őrző A-dúr „Olasz” szimfónia zárja. A Győri Filharmonikus Zenekar élén a mindig szívesen látott karmester-hegedűművész, Michael Maciaszczyk áll.   

Műsor:

C. Debussy: Egy faun délutánja (10’)

M. de Falla: A bűvös szerelem — balett szvit (24’)

 ***

F. Mendelssohn-Bartholdy: 4. (A-dúr) „Olasz” szimfónia, op. 90 (27’)

Közreműködik: N. N. - ének

Vezényel: Michael Maciaszczyk

Győri Filharmonikus Zenekar

A 17:18-as bérlet nyitóhangversenyének műsorában először a modern spanyol zene nagy mestere, Manuel de Falla 1915-ben elkészült A bűvös szerelem című balettzenéjének szvitváltozata csendül fel, amely folklorisztikus hitelességgel idézi fel az Ibériai félsziget sajátos zenei világát. A programot Mendelssohn egyik legismertebb, legtöbbet játszott zenekari alkotása, Itália napfényét árasztó örökzöld remekműve, az 1830-as olaszországi utazás emlékét őrző A-dúr „Olasz” szimfónia zárja. A Győri Filharmonikus Zenekar élén a mindig szívesen látott karmester-hegedűművész, Michael Maciaszczyk áll. A koncert házigazdája dr. Szabó Balázs zenetörténész.

Műsor:

M. de Falla: A bűvös szerelem — balett szvit (24’)

F. Mendelssohn-Bartholdy: 4. (A-dúr) „Olasz” szimfónia, op. 90 (27’)

Közreműködik: N. N. - ének

Műsorvezető: dr. Szabó Balázs

Vezényel: Michael Maciaszczyk

Filmvetítés és alkotói beszélgetés a Zichy-palotában

Győri Filharmonikus Zenekar | Tatabánya

Ha karácsony, akkor Diótörő! A szeretet ünnepéhez hangulatos története révén ezer szállal kötődő utolsó Csajkovszkij-balett librettója a német romantika nagy írója, E.T. A. Hoffmann A diótörő és az egérkirály című meséje alapján készült, koreográfiáját a nagyszerű francia balettmester, Marius Petipa készítette. Az ősbemutatóra 1892. december 18-án került sor a szentpétervári Mariinszkij Színházban – a darab azóta is egyike a zeneszerző legtöbbet játszott alkotásainak, a balettszínpadon éppen úgy, mint a koncertpódiumon. Csajkovszkij művének részleteit a 2004-es év filmes világsikere, a Polar Express filmzenéje és az amerikai populáris zene ikonja, Leroy Anderson két vidám darabja követi. A Győri Filharmonikus Zenekar hangversenyének második részében ismert karácsonyi dallamok feldolgozásai csendülnek fel, a Bartók Béla Ének-zenei Általános Iskola Molnár Gabriella által felkészített kis énekeseinek közreműködésével. A koncert dirigense Baross Ádám lesz.

Műsor:            

P. I. Csajkovszkij: Diótörő, op. 71 balettzene-válogatás (18’)

A. Silvestri: Polar Expressz (7’)

L. Anderson: Sligh Ride (3’)

L. Anderson: A Christmas Festival (7’)

***      

Karácsonyi énekek (45’)         

Közreműködik: 
Bartók Béla Ének-zenei Általános Iskola Gyermekkara (karvezető: Molnár Gabriella)

Vezényel: Baross Ádám

Győri Filharmonikus Zenekar | Dunaszerdahely

Ha karácsony, akkor Diótörő! A szeretet ünnepéhez hangulatos története révén ezer szállal kötődő utolsó Csajkovszkij-balett librettója a német romantika nagy írója, E.T. A. Hoffmann A diótörő és az egérkirály című meséje alapján készült, koreográfiáját a nagyszerű francia balettmester, Marius Petipa készítette. Az ősbemutatóra 1892. december 18-án került sor a szentpétervári Mariinszkij Színházban – a darab azóta is egyike a zeneszerző legtöbbet játszott alkotásainak, a balettszínpadon éppen úgy, mint a koncertpódiumon. Csajkovszkij művének részleteit a 2004-es év filmes világsikere, a Polar Express filmzenéje és az amerikai populáris zene ikonja, Leroy Anderson két vidám darabja követi. A Győri Filharmonikus Zenekar hangversenyének második részében ismert karácsonyi dallamok feldolgozásai csendülnek fel, a Bartók Béla Ének-zenei Általános Iskola Molnár Gabriella által felkészített kis énekeseinek közreműködésével. A koncert dirigense Baross Ádám lesz.

Műsor:            

P. I. Csajkovszkij: Diótörő, op. 71 balettzene-válogatás (18’)

A. Silvestri: Polar Expressz (7’)

L. Anderson: Sligh Ride (3’)

L. Anderson: A Christmas Festival (7’)

***
Karácsonyi énekek (45’)         

Közreműködik: 
Bartók Béla Ének-zenei Általános Iskola Gyermekkara (karvezető: Molnár Gabriella)

Vezényel: Baross Ádám

Győri Filharmonikus Zenekar | Sopron

Ha karácsony, akkor Diótörő! A szeretet ünnepéhez hangulatos története révén ezer szállal kötődő utolsó Csajkovszkij-balett librettója a német romantika nagy írója, E.T. A. Hoffmann A diótörő és az egérkirály című meséje alapján készült, koreográfiáját a nagyszerű francia balettmester, Marius Petipa készítette. Az ősbemutatóra 1892. december 18-án került sor a szentpétervári Mariinszkij Színházban – a darab azóta is egyike a zeneszerző legtöbbet játszott alkotásainak, a balettszínpadon éppen úgy, mint a koncertpódiumon. Csajkovszkij művének részleteit a 2004-es év filmes világsikere, a Polar Express filmzenéje és az amerikai populáris zene ikonja, Leroy Anderson két vidám darabja követi. A Győri Filharmonikus Zenekar hangversenyének második részében ismert karácsonyi dallamok feldolgozásai csendülnek fel, a Bartók Béla Ének-zenei Általános Iskola Molnár Gabriella által felkészített kis énekeseinek közreműködésével. A koncert dirigense Baross Ádám lesz.

Műsor:            

P. I. Csajkovszkij: Diótörő, op. 71 balettzene-válogatás (18’)

A. Silvestri: Polar Expressz (7’)

L. Anderson: Sligh Ride (3’)

L. Anderson: A Christmas Festival (7’)

***      

Karácsonyi énekek (45’)         

Közreműködik: 
Bartók Béla Ének-zenei Általános Iskola Gyermekkara (karvezető: Molnár Gabriella)

Vezényel: Baross Ádám

Győri Filharmonikus Zenekar

A Győri Filharmonikus Zenekar a szimfonikus zene történetének két nagyszabású alkotását tűzte bérleti hangversenye műsorára. Jóllehet a műveket évtizedek választják el egymástól, összeköti őket a rejtély fogalma. A 19–20. század fordulójának legjelentősebb angol zeneszerzője, Edward Elgar 1896-ban készült, máig igen népszerű zenekari műve, az Enigma-variációk címéhez méltóan titokzatos kompozíció: a tizennégy változat ugyanis egy soha meg nem szólaló téma ellendallamára épül, amely téma állítólag egy népszerű melódia – ám Elgar nem árulta el, hogy melyik… A titokra azóta sem derült fény. A második félidőben Sosztakovics 1937-ben írott 5. szimfóniája csendül fel, amelynek valódi jelentéséről már a bemutató után megoszlottak a vélemények – a kommunizmus totális győzelmét vagy Sztálin rémuralmának végét jósolta meg benne vajon a 20. század egyik legjelentősebb komponistája? A Győri Filharmonikus Zenekar koncertjét Andreas Ottensamer vezényli.

Műsor:

E. Elgar: Enigma variációk, op. 36 (31’)

***      

D. Sosztakovics: 5. (d-moll) szimfónia, op. 47 (44’)           

Vezényel: Andreas Ottensamer

Győri Filharmonikus Zenekar | Veszprém

Ha karácsony, akkor Diótörő! A szeretet ünnepéhez hangulatos története révén ezer szállal kötődő utolsó Csajkovszkij-balett librettója a német romantika nagy írója, E.T. A. Hoffmann A diótörő és az egérkirály című meséje alapján készült, koreográfiáját a nagyszerű francia balettmester, Marius Petipa készítette. Az ősbemutatóra 1892. december 18-án került sor a szentpétervári Mariinszkij Színházban – a darab azóta is egyike a zeneszerző legtöbbet játszott alkotásainak, a balettszínpadon éppen úgy, mint a koncertpódiumon. Csajkovszkij művének részleteit a 2004-es év filmes világsikere, a Polar Express filmzenéje és az amerikai populáris zene ikonja, Leroy Anderson két vidám darabja követi. A Győri Filharmonikus Zenekar hangversenyének második részében ismert karácsonyi dallamok feldolgozásai csendülnek fel, a Bartók Béla Ének-zenei Általános Iskola Molnár Gabriella által felkészített kis énekeseinek közreműködésével. A koncert dirigense Baross Ádám lesz.

Műsor:            

P. I. Csajkovszkij: Diótörő, op. 71 balettzene-válogatás (18’)

A. Silvestri: Polar Expressz (7’)

L. Anderson: Sligh Ride (3’)

L. Anderson: A Christmas Festival (7’)

***      

Karácsonyi énekek (45’)         

Közreműködik: 
Bartók Béla Ének-zenei Általános Iskola Gyermekkara (karvezető: Molnár Gabriella)

Vezényel: Baross Ádám

Győri Filharmonikus Zenekar | Dunaszerdahely

Ha karácsony, akkor Diótörő! A szeretet ünnepéhez hangulatos története révén ezer szállal kötődő utolsó Csajkovszkij-balett librettója a német romantika nagy írója, E.T. A. Hoffmann A diótörő és az egérkirály című meséje alapján készült, koreográfiáját a nagyszerű francia balettmester, Marius Petipa készítette. Az ősbemutatóra 1892. december 18-án került sor a szentpétervári Mariinszkij Színházban – a darab azóta is egyike a zeneszerző legtöbbet játszott alkotásainak, a balettszínpadon éppen úgy, mint a koncertpódiumon. Csajkovszkij művének részleteit a 2004-es év filmes világsikere, a Polar Express filmzenéje és az amerikai populáris zene ikonja, Leroy Anderson két vidám darabja követi. A Győri Filharmonikus Zenekar hangversenyének második részében ismert karácsonyi dallamok feldolgozásai csendülnek fel, a Bartók Béla Ének-zenei Általános Iskola Molnár Gabriella által felkészített kis énekeseinek közreműködésével. A koncert dirigense Baross Ádám lesz.

Műsor:            

P. I. Csajkovszkij: Diótörő, op. 71 balettzene-válogatás (18’)

A. Silvestri: Polar Expressz (7’)

L. Anderson: Sligh Ride (3’)

L. Anderson: A Christmas Festival (7’)

***
Karácsonyi énekek (45’)         

Közreműködik: 
Bartók Béla Ének-zenei Általános Iskola Gyermekkara (karvezető: Molnár Gabriella)

Vezényel: Baross Ádám

Győri Filharmonikus Zenekar

Ha karácsony, akkor Diótörő! A szeretet ünnepéhez hangulatos története révén ezer szállal kötődő utolsó Csajkovszkij-balett librettója a német romantika nagy írója, E.T. A. Hoffmann A diótörő és az egérkirály című meséje alapján készült, koreográfiáját a nagyszerű francia balettmester, Marius Petipa készítette. Az ősbemutatóra 1892. december 18-án került sor a szentpétervári Mariinszkij Színházban – a darab azóta is egyike a zeneszerző legtöbbet játszott alkotásainak, a balettszínpadon éppen úgy, mint a koncertpódiumon. Csajkovszkij művének részleteit a 2004-es év filmes világsikere, a Polar Express filmzenéje és az amerikai populáris zene ikonja, Leroy Anderson két vidám darabja követi. A Győri Filharmonikus Zenekar hangversenyének második részében ismert karácsonyi dallamok feldolgozásai csendülnek fel, a Bartók Béla Ének-zenei Általános Iskola Molnár Gabriella által felkészített kis énekeseinek közreműködésével. A koncert dirigense Baross Ádám lesz.

Műsor:            

P. I. Csajkovszkij: Diótörő, op. 71 balettzene-válogatás (18’)

A. Silvestri: Polar Expressz (7’)

L. Anderson: Sligh Ride (3’)

L. Anderson: A Christmas Festival (7’)

***      

Karácsonyi énekek (45’)         

Közreműködik: 
Bartók Béla Ének-zenei Általános Iskola Gyermekkara (karvezető: Molnár Gabriella)

Vezényel: Baross Ádám

Közreműködnek a Győri Filharmonikus Zenekar művészei

Műsor:

Hamarosan...

Irodalom és zene a Zichy-palotában

Az est házigazdája: Dr. Lukácsi Zoltán

Közreműködik a Győri Filharmonikus Zenekar

Győri Filharmonikus Zenekar

A Győri Filharmonikus Zenekar bérleti hangversenyének műsorát egy ősbemutató indítja: a kortárs magyar zeneszerzés egyik legszínesebb alkotóegyénisége, Balogh Máté Chinese Concerto című új darabjának premierjét hallgathatja meg a győri közönség, Bruno Cascone ütőhangszeres művész szólójával. Ligeti György immár a modern zene klasszikusai közé tartozik: minden bizonnyal sokak számára emlékezetes lesz megismerni az életmű egyik korai remekét, a komponista Erdélyben töltött gyermekkorának népzenei élményei és a bukaresti Folklór Intézetben végzett gyűjtőmunkája által ihletett, 1951-ben komponált Román koncertet, amelyet a kommunista cenzúra tiltása miatt csak 1971-ben mutattak be. Azóta világszerte kedveltté, a nagy zenekarok repertoárjának állandó műsordarabjává vált az energiától duzzadó pompás kompozíció. A szünet után a szimfonikus zenekari zene történetének egyik legfontosabb, a műfajnak új irányt szabó mesterdarabja, Beethoven 1803–04-ben keletkezett, eredetileg Bonaparte Napóleonnak, utóbb az emberi hősiesség eszméjének dedikált „Eroica” szimfóniája csendül fel, a Németországból érkező Hontvári Gábor irányításával.   

Műsor:       

Balogh M.: Chinese Concerto (ősbemutató) (15')

Ligeti Gy.: Concert Românesc (14')

***      

L. van Beethoven: III. (Esz-dúr) „Eroica” szimfónia, op. 55 (47’)

Közreműködik: Bruno Cascone — ütőhangszerek

Vezényel: Hontvári Gábor

Győri Filharmonikus Zenekar

Ligeti György immár a modern zene klasszikusai közé tartozik: minden bizonnyal sokak számára emlékezetes lesz megismerni az életmű egyik korai remekét, a komponista Erdélyben töltött gyermekkorának népzenei élményei és a bukaresti Folklór Intézetben végzett gyűjtőmunkája által ihletett, 1951-ben komponált Román koncertet, amelyet a kommunista cenzúra tiltása miatt csak 1971-ben mutattak be. Azóta világszerte kedveltté, a nagy zenekarok repertoárjának állandó műsordarabjává vált az energiától duzzadó pompás kompozíció. A szünet után a szimfonikus zenekari zene történetének egyik legfontosabb, a műfajnak új irányt szabó mesterdarabja, Beethoven 1803–04-ben keletkezett, eredetileg Bonaparte Napóleonnak, utóbb az emberi hősiesség eszméjének dedikált „Eroica” szimfóniája csendül fel, a Németországból érkező Hontvári Gábor irányításával. A 17:18-as bérlet második estjének házigazdája dr. Szabó Balázs zenetörténész lesz.

Műsor:

L. van Beethoven: III. (Esz-dúr) „Eroica” szimfónia, op. 55 (47’)

Ligeti Gy.: Concert Românesc (14')

Műsorvezető: dr. Szabó Balázs

Vezényel: Hontvári Gábor

Győri Filharmonikus Zenekar

2027-ben minden idők egyik legnagyobb zeneszerzője, Ludwig van Beethoven halálának 200. évfordulójára emlékezik a zenei világ. A Győri Filharmonikus Zenekar bérleti hangversenyének műsorát a mester 1810-ben bemutatott, Goethe színművéhez komponált Egmont-kísérőzenéjének heroikus nyitánya indítja, amely a magyar történelem egyik sorsfordító eseményének, az 1956-os forradalomnak a zenei mottójaként rögzült emlékezetünkben. Mozart utolsó versenyműve, a jeles művésznek és jó barátnak, Anton Stadlernek szánt, 1791-ben (a Varázsfuvola évében) komponált A-dúr klarinétverseny a hangszer irodalmának valóságos gyöngyszeme, a szebbnél szebb melódiák valóságos virágoskertje. A szólót a Bécsi Filharmonikusok tagja, a karmesterként is igen sikeres fiatal művésznő, Andrea Götsch adja elő. A hangverseny második felében Beethoven 1806-ban keletkezett, egyes pillanataiban már a romantika zenéjét előlegező, változatos karakterekben gazdag 4. szimfóniáját játssza a Győri Filharmonikus Zenekar a nemzetközi zenei életben igen elismert maestro, Gérard Korsten vezényletével.  

Műsor:      

L. van Beethoven: Egmont — nyitány (9')

A. Mozart: A-dúr klarinétverseny, KV 622 (25’)                               

***     

L. van Beethoven: IV. (B-dúr) szimfónia, op. 60 (34’)

Közreműködik: Andrea Götsch — klarinét

Vezényel: Gérard Korsten

Győri Filharmonikus Zenekar | Sopron

2027-ben minden idők egyik legnagyobb zeneszerzője, Ludwig van Beethoven halálának 200. évfordulójára emlékezik a zenei világ. A Győri Filharmonikus Zenekar bérleti hangversenyének műsorát a mester 1810-ben bemutatott, Goethe színművéhez komponált Egmont-kísérőzenéjének heroikus nyitánya indítja, amely a magyar történelem egyik sorsfordító eseményének, az 1956-os forradalomnak a zenei mottójaként rögzült emlékezetünkben. Mozart utolsó versenyműve, a jeles művésznek és jó barátnak, Anton Stadlernek szánt, 1791-ben (a Varázsfuvola évében) komponált A-dúr klarinétverseny a hangszer irodalmának valóságos gyöngyszeme, a szebbnél szebb melódiák valóságos virágoskertje. A szólót a Bécsi Filharmonikusok tagja, a karmesterként is igen sikeres fiatal művésznő, Andrea Götsch adja elő. A hangverseny második felében Beethoven 1806-ban keletkezett, egyes pillanataiban már a romantika zenéjét előlegező, változatos karakterekben gazdag 4. szimfóniáját játssza a Győri Filharmonikus Zenekar a nemzetközi zenei életben igen elismert maestro, Gérard Korsten vezényletével.  

Műsor:      

L. van Beethoven: Egmont — nyitány (9')

A. Mozart: A-dúr klarinétverseny, KV 622 (25’)                               

***     

L. van Beethoven: IV. (B-dúr) szimfónia, op. 60 (34’)

Közreműködik: Andrea Götsch — klarinét

Vezényel: Gérard Korsten

Győri Filharmonikus Zenekar | Tatabánya

Műsor:

A legendás svéd együttes legnagyobb slágerei szimfonikus köntösben szólalnak meg.

Közreműködik: N. N. 

Vezényel: Rácz Márton

Győri Filharmonikus Zenekar | Tatabánya

Műsor:

A legendás svéd együttes legnagyobb slágerei szimfonikus köntösben szólalnak meg.

Közreműködik: N. N. 

Vezényel: Rácz Márton

Győri Filharmonikus Zenekar | Dunaszerdahely

Műsor:

A legendás svéd együttes legnagyobb slágerei szimfonikus köntösben szólalnak meg.

Közreműködik: N. N. 

Vezényel: N. N.

Filmvetítés és alkotói beszélgetés a Zichy-palotában

Antal Gábor Trió – Shards of Peace – lemezbemutató koncert

Az idén tízéves Antal Gábor Trió a kortárs magyar jazz egyik karakteres formációja. Antal Gábor zongorista, Szentgallay György basszusgitáros és Varga Szabolcs dobos zenéjében a modern jazz, a fúziós, a klasszikus zenei gondolkodás és a rockos energia találkozik, miközben az improvizáció meghatározó szerepet kap. Negyedik nagylemezük, a Shards of Peace az elmúlt évtized zenei tapasztalatainak összegzése, ugyanakkor új irányokat is megmutat. Progresszív, dallam- és ritmusközpontú, mégis közvetlen zene, amelyben a virtuóz hangszeres játék mellett az elmélyültség és a jelenre való reflektálás is fontos szerepet kap.

Győri Filharmonikus Zenekar

A variáció-műfaj fontos szerepet tölt be Brahms életművében: önálló művekben éppúgy megtaláljuk, mint többtételes ciklusok részeként, zongorazenéjében éppúgy, mint zenekari kompozícióiban. Az 1873-ban bemutatott Változatok egy Haydn-témára mindkét utóbbi kategóriába beleillik: egyaránt létezik kétzongorás és zenekari változata. Jóllehet a cím a bécsi klasszika nagy mesterére utal, ma már tudjuk: a téma nem Haydntól való – ez a tény azonban mit sem von le a pompás darab értékéből. Gustav Mahler 1884-ben ének-zongorára komponált, majd tizenkét évvel később zenekarra hangszerelt, négy tételes dalciklusa, az Egy vándorlegény dalai joggal számít szerzője legfontosabb alkotásai közé. A fiú csodakürtje című gyűjteményből kiválasztott borongós, pesszimista hangvételű költemények finom, a szövegek hangulatát érzékenyen visszaadó megzenésítése a lélekábrázolás valódi mesterműve. A dalciklus igényes énekszólóját a nagyszerű osztrák bariton, Günter Haumer szólaltatja meg. Schumann 1841-ben, a „szimfóniák évében” alkotta meg később átdolgozott, rendkívül izgalmas formálású, a műfaj történetében mérföldkőnek számító 4. szimfóniáját. A Győri Filharmonikus Zenekar hangversenyét a keresett egyiptomi-német dirigens, Nabil Shehata vezényli.  

Műsor:

J. Brahms: Variációk egy Haydn-témára, op. 56a (19')

G. Mahler: Egy vándorlegény dalai (16’)

***      

R. Schumann: 4. (d-moll) szimfónia, op. 120 (29')

Közreműködik: Günter Haumer — bariton

Vezényel: Nabil Shehata

Győri Filharmonikus Zenekar | Veszprém

A variáció-műfaj fontos szerepet tölt be Brahms életművében: önálló művekben éppúgy megtaláljuk, mint többtételes ciklusok részeként, zongorazenéjében éppúgy, mint zenekari kompozícióiban. Az 1873-ban bemutatott Változatok egy Haydn-témára mindkét utóbbi kategóriába beleillik: egyaránt létezik kétzongorás és zenekari változata. Jóllehet a cím a bécsi klasszika nagy mesterére utal, ma már tudjuk: a téma nem Haydntól való – ez a tény azonban mit sem von le a pompás darab értékéből. Gustav Mahler 1884-ben ének-zongorára komponált, majd tizenkét évvel később zenekarra hangszerelt, négy tételes dalciklusa, az Egy vándorlegény dalai joggal számít szerzője legfontosabb alkotásai közé. A fiú csodakürtje című gyűjteményből kiválasztott borongós, pesszimista hangvételű költemények finom, a szövegek hangulatát érzékenyen visszaadó megzenésítése a lélekábrázolás valódi mesterműve. A dalciklus igényes énekszólóját a nagyszerű osztrák bariton, Günter Haumer szólaltatja meg. Schumann 1841-ben, a „szimfóniák évében” alkotta meg később átdolgozott, rendkívül izgalmas formálású, a műfaj történetében mérföldkőnek számító 4. szimfóniáját. A Győri Filharmonikus Zenekar hangversenyét a keresett egyiptomi-német dirigens, Nabil Shehata vezényli.  

Műsor:

J. Brahms: Variációk egy Haydn-témára, op. 56a (19')

G. Mahler: Egy vándorlegény dalai (16’)

***      

R. Schumann: 4. (d-moll) szimfónia, op. 120 (29')

Közreműködik: Günter Haumer — bariton

Vezényel: Nabil Shehata

Győri Filharmonikus Zenekar

A Győri Filharmonikus Zenekar hangversenyének első felében a hegedűirodalom legfontosabb versenyműve, Ludwig van Beethoven 1806 karácsonyán bemutatott D-dúr hegedűversenye csendül fel, amely az úgynevezett „szimfonikus versenymű” gondolatának tökéletes megvalósulása: a kortársak briliáns csillogású, ám talmi értékű virtuóz koncertjei helyett a magasrendű zenei tartalmat állítja a középpontba, amelynek kibontásából a hegedű és a zenekar egyforma jelentőséggel veszi ki a részét. Az előadás szólistája neves vendégművész, a Bécsi Filharmonikus Zenekar egyik koncertmestere, Volkhard Staude lesz. A második félidőben a romantikus zenekari irodalom egyik ékköve, Dvořák 1889-ben készült nagyszabású 8. szimfóniája hangzik el, amely zenei anyagának gazdagsága és a kidolgozás mesteri tökéletessége alapján joggal sorakozik a rákövetkező „Az Új világból”-szimfónia mellé. A Győri Filharmonikusokat a hegedűsként is világszerte ismert Michael Maciaszczyk dirigálja.

Műsor:

L. van Beethoven: D-dúr hegedűverseny, op. 61 (42’)

***                 

A. Dvořák: 8. (G-dúr) szimfónia, op. 88, B. 163 (34’)

Közreműködik: Volkhard Steude — hegedű

Vezényel: Michael Maciaszczyk

Közreműködnek a Győri Filharmonikus Zenekar művészei

Műsor:

Hamarosan...

Győri Filharmonikus Zenekar

A Győri Filharmonikus Zenekar hangversenyét egy minden ízében alkalmi mű, Dmitrij Sosztakovics 1954-ben keletkezett, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 37. évfordulóját köszöntő Ünnepi nyitánya indítja – a 20. század egyik legnagyobb komponistája persze a kötelező feladatot is ragyogóan oldotta meg. Az 1961-ben zenészcsaládban született Wynton Marsalis mind a jazz, mind a klasszikus zene területén világklasszis teljesítménnyel írta be nevét az amerikai zene történetébe. Munkássága trombitásként, zenekarvezetőként, zeneszerzőként, tanárként, nem utolsósorban pedig a New York-i Jazz at Lincoln Center igazgatójaként egyaránt igen jelentős. Ezúttal 2023-ban bemutatott, a hangszer lehetőségeit maximálisan kihasználó, jazzes elemekben gazdag Trombitaversenye hangzik el Tarkövi Gábor, a Berlini Filharmonikusok egykori szólótrombitása, a berlini Zeneakadémia professzora virtuóz szólójával. Schubert „Nagy C-dúr” szimfóniájának kéziratát tíz évvel a zeneszerző halála után Robert Schumann fedezte fel Bécsben, s ő adta tovább Felix Mendelssohnnak, aki 1839-ben a lipcsei Gewandhaus Zenekar élén dirigálta annak első teljes előadását. Schumann nem sokkal ezután lelkesült beszámolót írt az általa alapított Zeue Zeitschrift für Musik hasábjain a szimfóniáról, méltatva mesteri megformálását és megdöbbentően újszerű vonásait. Értékítéletét máig készséggel fogadjuk el: valóban egyike a szimfonikus repertoár alapműveinek. A Győri Filharmonikus Zenekar hangversenyének dirigense Farkas Gábor lesz.

Műsor:

D. Sosztakovics: Ünnepi nyitány, op. 96 (7’)

W. Marsalis: Trombitaverseny (35’)

***      

F. Schubert: 8. (C-dúr) „A nagy C-dúr” szimfónia, D. 944 (48’)

Közreműködik: Tarkövi Gábor — trombita

Vezényel: Farkas Róbert

Győri Filharmonikus Zenekar

A Győri Filharmonikus Zenekar hangversenyét egy minden ízében alkalmi mű, Dmitrij Sosztakovics 1954-ben keletkezett, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 37. évfordulóját köszöntő Ünnepi nyitánya indítja – a 20. század egyik legnagyobb komponistája persze a kötelező feladatot is ragyogóan oldotta meg. Az 1961-ben zenészcsaládban született Wynton Marsalis mind a jazz, mind a klasszikus zene területén világklasszis teljesítménnyel írta be nevét az amerikai zene történetébe. Munkássága trombitásként, zenekarvezetőként, zeneszerzőként, tanárként, nem utolsósorban pedig a New York-i Jazz at Lincoln Center igazgatójaként egyaránt igen jelentős. Ezúttal 2023-ban bemutatott, a hangszer lehetőségeit maximálisan kihasználó, jazzes elemekben gazdag Trombitaversenye hangzik el Tarkövi Gábor, a Berlini Filharmonikusok egykori szólótrombitása, a berlini Zeneakadémia professzora virtuóz szólójával. Schubert „Nagy C-dúr” szimfóniájának kéziratát tíz évvel a zeneszerző halála után Robert Schumann fedezte fel Bécsben, s ő adta tovább Felix Mendelssohnnak, aki 1839-ben a lipcsei Gewandhaus Zenekar élén dirigálta annak első teljes előadását. Schumann nem sokkal ezután lelkesült beszámolót írt az általa alapított Zeue Zeitschrift für Musik hasábjain a szimfóniáról, méltatva mesteri megformálását és megdöbbentően újszerű vonásait. Értékítéletét máig készséggel fogadjuk el: valóban egyike a szimfonikus repertoár alapműveinek. A Győri Filharmonikus Zenekar hangversenyének dirigense Farkas Gábor lesz.

Műsor:

D. Sosztakovics: Ünnepi nyitány, op. 96 (7’)

W. Marsalis: Trombitaverseny (35’)

***      

F. Schubert: 8. (C-dúr) „A nagy C-dúr” szimfónia, D. 944 (48’)

Közreműködik: Tarkövi Gábor — trombita

Vezényel: Farkas Róbert

Győri Filharmonikus Zenekar

A Győri Filharmonikus Zenekar hangversenyét egy minden ízében alkalmi mű, Dmitrij Sosztakovics 1954-ben keletkezett, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 37. évfordulóját köszöntő Ünnepi nyitánya indítja – a 20. század egyik legnagyobb komponistája persze a kötelező feladatot is ragyogóan oldotta meg. Schubert „Nagy C-dúr” szimfóniájának kéziratát tíz évvel a zeneszerző halála után Robert Schumann fedezte fel Bécsben, s ő adta tovább Felix Mendelssohnnak, aki 1839-ben a lipcsei Gewandhaus Zenekar élén dirigálta annak első teljes előadását. Schumann nem sokkal ezután lelkesült beszámolót írt az általa alapított Zeue Zeitschrift für Musik hasábjain a szimfóniáról, méltatva mesteri megformálását és megdöbbentően újszerű vonásait. Értékítéletét máig készséggel fogadjuk el: valóban egyike a szimfonikus repertoár alapműveinek. A 17:18-as bérlet harmadik koncertjén Farkas Róbert dirigál, az est házigazdája dr. Szabó Balázs zenetörténész.

Műsor:           

D. Sosztakovics: Ünnepi nyitány, op. 96 (7’)

F. Schubert: 8. (C-dúr) „A nagy C-dúr” szimfónia, D. 944 (48’)

Műsorvezető: dr. Szabó Balázs

Vezényel: Farkas Róbert

Irodalom és zene a Zichy-palotában

Az est házigazdája: Dr. Lukácsi Zoltán

Közreműködik a Győri Filharmonikus Zenekar

Soproni Liszt Ferenc Szimfonikus Zenekar | Sopron

Műsor:

Respighi: Botticelli-triptichon, P. 151 (19')

Durante: Magnificat a 4 Voci (10')

Frisina: Három kórusmű (Chi ci separerà, Preferisco il Paradiso, Anima Christi) (12’)

***                              

Puccini: Áriák, duettek és zenekari részletek a Bohémélet, a Manon Lescaut, Lidércek (Le Villi) és a Turandot c. operából (35’)

Közreműködik:

Francesca Tiburzi – szoprán

Bartos Barna – tenor

Goldmark Énekegyüttes

Szent Orsolya Római Katolikus Általános Iskola és Gimnázium kórusa (karnagy: Csima Zsolt)

Széchenyi István Gimnázium vegyeskara (karnagy: Molnárné Dukai Éva)

Vezényel: Kóczán Péter

Győri Filharmonikus Zenekar

A Győri Filharmonikus Zenekar hangversenyének műsorát Richard Strauss egyik legnépszerűbb zenekari alkotása, az 1894/95-ben komponált Till Eulenspiegel vidám csínyjei szimfonikus költemény indítja, amely felülmúlhatatlan invencióval, ezer színben pompázó hangszereléssel állítja elénk a fékezhetetlen csínytevő alakját. A folytatásban Ravel az 1930-as évek elején keletkezett, jazzes áthallásokban gazdag, briliáns G-dúr zongoraversenyét hallhatjuk, a magyar zongoraiskola ifjabb nemzedékének kimagasló tehetsége, Magyar Valentin szólójával. A második félidőben Felix Mendelssohn-Bartholdy ünnepi 5. szimfóniája hangzik el, amely 1830 nyarán a nagy teológus, Melanchton 1530-ban kiadott Augsburgi Konfessziójának, a reformáció kiáltványának megjelenésére emlékezve született, fináléjában Luther híres „Erős vár a mi Istenünk” koráljának dallamát megzendítve. A hangversenyt a karmesteri dobogón is egyre aktívabb világhírű hegedűművész, Baráti Kristóf dirigálja.

Műsor: 

R. Strauss: Till Eulenspiegel vidám csínyjei, op. 28, TrV 171 (15’)

M. Ravel: G-dúr zongoraverseny (23’)

***      

F. Mendelssohn-Bartholdy: 5. (D-dúr) „Reformáció” szimfónia, op. 107 (27’)

Közreműködik: Magyar Valentin — zongora

Vezényel: Baráti Kristóf

Győri Filharmonikus Zenekar

1785-ben különleges felkérés érkezett Joseph Haydn címére a spanyolországi Cádizból: a székesegyházban zajló nagypénteki szertartáshoz rendeltek zenét tőle, részletes leírást adva a templomról, s pontosan meghatározva a mű főbb paramétereit is. Nyolc lassú tételről volt szó, a bevezető után a szenvedéstörténet hét mondatát illusztrálva, majd egy gyors zárótételről, a Krisztus halálát követő földrengést ábrázolandó. A Krisztus utolsó hét szava a keresztfán címet kapott, több változatban is létező kompozíció már a kortársak körében is rendkívüli sikert aratott, s a mai napig Haydn legnépszerűbb alkotásai közé tartozik. 2014-ben Dubóczky Gergely karmester felkérésére Esterházy Péter a passiótörténetre reflektáló prózaszövegeket írt, amelyek a tételek közötti szünetekben hangzottak el: Hét utolsó szó címmel megrázóan szép kommentár született a zeneműhöz, egy férfi és egy női hangot társítva Haydn muzsikájához. A zene és a szó Nádler István festőművészt a koncepció továbbvitelére inspirálta: képsorozattal járult hozzá a különleges projekthez, amely most Hámori Gabriella és Mácsai Pál színművészek és a Győri Filharmonikus Zenekar előadásában, Dubóczky Gergely vezetésével kerül a győri közönség elé.

Műsor:

J. Haydn – Esterházy P. – Nádler I.: Krisztus utolsó hét szava a keresztfán (90’)                        

Közreműködik:

Mácsai Pál — színművész

Hámori Gabriella — színművész

Vezényel: Dubóczky Gergely

Filmvetítés és alkotói beszélgetés a Zichy-palotában

Győri Filharmonikus Zenekar

A cseh romantikus zene nagy mestere, Antonin Dvořák két pompás szerenáddal gyarapította a műfaj repertoárját: jóllehet az 1875-ből származó Vonósszerenád az ismertebb, testvérdarabja, a három évvel későbbről származó, a fúvósokhoz mélyvonósokat társító Fúvósszerenád semmiben nem marad el mögötte. A bécsi klasszikát idéző kiegyensúlyozott formálás a romantika gazdag harmóniavilágával és természetesen a cseh zene friss motívumaival találkozik ebben a remekműben, amely joggal tartozik szerzője legnépszerűbb alkotásai közé. Hasonlóan a zenetörténeti múlt és a későromantika találkozásáról szól a norvég zene történetének legnagyobb alakja, Edvard Grieg 1884-ben komponált, Bergen város egyik jeles szülötte, Ludvig Holberg születésének 200. évfordulóját köszöntő Szvit régi stílusban című darabja, amely kifinomult módon kelti életre a barokk tánczene hagyományát. A hangverseny második félidejében a 20. század első felének egyik markáns stílusirányzata, a 18. századra visszatekintő neoklasszika egyik legnagyobb remekműve csendül fel: Paul Hindemith azonos című, de a bemutatóig csak 1938-ban eljutott operájának zenei anyagából 1934-ben összeállított Mathis, a festő című szimfóniája, amely a világhírű isenheimi oltár zseniális alkotójának, Matthias Grünewaldnak állít emléket. A Győri Filharmonikus Zenekar hangversenyét a csellóművészként is közreműködő Bogányi Tibor dirigálja.

Műsor:

A. Dvořák: d-moll fúvósszerenád, op. 44, B. 77 (24’)

E. Grieg: Holberg szvit, op. 40 (21’)

***

P. Hindemith: Mathis, a festő (25’)

Vezényel gordonkán közreműködik: Bogányi Tibor

Győri Filharmonikus Zenekar | Veszprém

A cseh romantikus zene nagy mestere, Antonin Dvořák két pompás szerenáddal gyarapította a műfaj repertoárját: jóllehet az 1875-ből származó Vonósszerenád az ismertebb, testvérdarabja, a három évvel későbbről származó, a fúvósokhoz mélyvonósokat társító Fúvósszerenád semmiben nem marad el mögötte. A bécsi klasszikát idéző kiegyensúlyozott formálás a romantika gazdag harmóniavilágával és természetesen a cseh zene friss motívumaival találkozik ebben a remekműben, amely joggal tartozik szerzője legnépszerűbb alkotásai közé. Hasonlóan a zenetörténeti múlt és a későromantika találkozásáról szól a norvég zene történetének legnagyobb alakja, Edvard Grieg 1884-ben komponált, Bergen város egyik jeles szülötte, Ludvig Holberg születésének 200. évfordulóját köszöntő Szvit régi stílusban című darabja, amely kifinomult módon kelti életre a barokk tánczene hagyományát. A hangverseny második félidejében a 20. század első felének egyik markáns stílusirányzata, a 18. századra visszatekintő neoklasszika egyik legnagyobb remekműve csendül fel: Paul Hindemith azonos című, de a bemutatóig csak 1938-ban eljutott operájának zenei anyagából 1934-ben összeállított Mathis, a festő című szimfóniája, amely a világhírű isenheimi oltár zseniális alkotójának, Matthias Grünewaldnak állít emléket. A Győri Filharmonikus Zenekar hangversenyét a csellóművészként is közreműködő Bogányi Tibor dirigálja.

Műsor:

A. Dvořák: d-moll fúvósszerenád, op. 44, B. 77 (24’)

E. Grieg: Holberg szvit, op. 40 (21’)

***

P. Hindemith: Mathis, a festő (25’)

Vezényel gordonkán közreműködik: Bogányi Tibor

Irodalom és zene a Zichy-palotában

Az est házigazdája: Dr. Lukácsi Zoltán

Közreműködik a Győri Filharmonikus Zenekar

Szaniszló Richárd – Cseke Gábor: Hands of Passion Duet – 25 éves jubileumi koncert

Negyedszázados jubileumát ünnepli Szaniszló Richárd vibrafonos és Cseke Gábor zongoraművész különleges duója. A két muzsikus 2001 óta játszik együtt, formációjuk egyik legfontosabb védjegye pedig a vibrafon és a zongora különleges, légies hangzásának találkozása. Zenéjükben a jazz virtuozitása és improvizatív szabadsága finom kamarazenei érzékenységgel párosul. Saját kompozícióik mellett a jazz gazdag hagyományából is merítenek, tavaszi jubileumi koncertjükön ebből kapunk majd egy kiváló ízelítőt.

Műsor: 

Hamarosan...

Közreműködik: 
Baráti Kristóf – hegedű
Würtz Klára – zongora

Győri Filharmonikus Zenekar

A Művészetek Palotájában megrendezett hangversenyén Dohnányi Ernő születésének 150. évfordulója előtt tiszteleg a Győri Filharmonikus Zenekar: a koncert nyitószáma az 1923/24-ben készült, magyar népzenei motívumokat feldolgozó remek ciklus, a Ruralia Hungarica. A folytatásban a 20. század zenéjének egyik legnagyobb remekműve, Debussy „három szimfonikus vázlata”, A tenger csendül fel, amely hangszerelésével, tematikájának mesteri kidolgozásával új fejezetet nyitott a zenekari muzsika történetében. Igor Stravinsky Tavaszi áldozata Arthur Honegger szerint „a zene atombombája”. Az 1913-as premier valóban bombaként robbant, óriási botrányt keltve. Ma már persze a modern zene egyik utánozhatatlanul zseniális csúcsteljesítményét látjuk ebben a műben, amelynek megszólaltatása az egyik legnagyobb kihívás a zenekar és karmester számára. A Győri Filharmonikusokat az Ausztriából érkező, az együtteshez sok szállal kötődő Christoph Koncz dirigálja.

Műsor:
Dohnányi Ernő: Ruralia Hungarica, op. 32b (25’)
C. Debussy: A tenger (23’)
***
I. Sztravinszkij: Tavaszi áldozat (33’)
Vezényel: Christoph Koncz

Győri Filharmonikus Zenekar

Antonin Dvořák 1891 márciusa és 1892 januárja között – közvetlenül amerikai tartózkodása előtt – három koncertnyitányból álló cikluson dolgozott, amelyet a „Természet – Élet – Szerelem” programja olvasztott nagy egységbe. A ciklusból legnépszerűbbé vált középső kompozíció végül a Karnevál címet kapta: ellenállhatatlan, lendületes muzsika, a zeneszerzőre olyannyira jellemző érzelmes, szélesen ívelő melódiákkal. A négy fúvós hangszerre és zenekarra szánt Sinfonia concertante hitelessége körül komoly viták robbantak ki az elmúlt évtizedekben: egyes kutatók Mozart szerzősége mellett, mások ellene sorakoztatták fel érveiket. Egy dolog bizonyos: a derűs hangvételű, három tételes kompozíció előnyösen állítja majd reflektorfénybe a Győri Filharmonikus Zenekar kiváló fúvós szólistáit. Csajkovszkij 1877-ben komponált népszerű 4. szimfóniájának megértéséhez maga a mester adta meg a kulcsot mecénásának, Meck asszonynak írott levelében: eszerint a hősnek a kérlelhetetlen Sorssal való magányos küzdelme a közösséggel való összefogódzásban oldódik fel a finálé ismert orosz népdalt idéző táncos forgatagában. A Győri Filharmonikus Zenekar élén a magyar karmesteriskola ígéretes ifjú tehetsége, Teremi Dárius áll.

Műsor: 

A. Dvořák: Karnevál-nyitány, op. 92, B. 169 (10’)

W. A. Mozart: Esz-dúr Sinfonia concertante, KV 297b (32’)

***

P. I. Csajkovszkij: 4. (f-moll) szimfónia, op. 36, TH 27 (44’)

Közreműködik:

Tanisawa Haruka — oboa

Daniel Gurfinkel — klarinét

Képíró Bálint — vadászkürt

Kagoshima Akari — fagott

Vezényel: Teremi Dárius

Győri Filharmonikus Zenekar | Sopron

Antonin Dvořák 1891 márciusa és 1892 januárja között – közvetlenül amerikai tartózkodása előtt – három koncertnyitányból álló cikluson dolgozott, amelyet a „Természet – Élet – Szerelem” programja olvasztott nagy egységbe. A ciklusból legnépszerűbbé vált középső kompozíció végül a Karnevál címet kapta: ellenállhatatlan, lendületes muzsika, a zeneszerzőre olyannyira jellemző érzelmes, szélesen ívelő melódiákkal. A négy fúvós hangszerre és zenekarra szánt Sinfonia concertante hitelessége körül komoly viták robbantak ki az elmúlt évtizedekben: egyes kutatók Mozart szerzősége mellett, mások ellene sorakoztatták fel érveiket. Egy dolog bizonyos: a derűs hangvételű, három tételes kompozíció előnyösen állítja majd reflektorfénybe a Győri Filharmonikus Zenekar kiváló fúvós szólistáit. Csajkovszkij 1877-ben komponált népszerű 4. szimfóniájának megértéséhez maga a mester adta meg a kulcsot mecénásának, Meck asszonynak írott levelében: eszerint a hősnek a kérlelhetetlen Sorssal való magányos küzdelme a közösséggel való összefogódzásban oldódik fel a finálé ismert orosz népdalt idéző táncos forgatagában. A Győri Filharmonikus Zenekar élén a magyar karmesteriskola ígéretes ifjú tehetsége, Teremi Dárius áll.

Műsor: 

A. Dvořák: Karnevál-nyitány, op. 92, B. 169 (10’)

W. A. Mozart: Esz-dúr Sinfonia concertante, KV 297b (32’)

***

P. I. Csajkovszkij: 4. (f-moll) szimfónia, op. 36, TH 27 (44’)

Közreműködik:

Tanisawa Haruka — oboa

Daniel Gurfinkel — klarinét

Képíró Bálint — vadászkürt

Kagoshima Akari — fagott

Vezényel: Teremi Dárius

Győri Filharmonikus Zenekar

Antonin Dvořák 1891 márciusa és 1892 januárja között – közvetlenül amerikai tartózkodása előtt – három koncertnyitányból álló cikluson dolgozott, amelyet a „Természet – Élet – Szerelem” programja olvasztott nagy egységbe. A ciklusból legnépszerűbbé vált középső kompozíció végül a Karnevál címet kapta: ellenállhatatlan, lendületes muzsika, a zeneszerzőre olyannyira jellemző érzelmes, szélesen ívelő melódiákkal. Csajkovszkij 1877-ben komponált népszerű 4. szimfóniájának megértéséhez maga a mester adta meg a kulcsot mecénásának, Meck asszonynak írott levelében: eszerint a hősnek a kérlelhetetlen Sorssal való magányos küzdelme a közösséggel való összefogódzásban oldódik fel a finálé ismert orosz népdalt idéző táncos forgatagában. A Győri Filharmonikus Zenekar 17:18-as bérletének zárókoncertjét a magyar karmesteriskola ígéretes ifjú tehetsége, Teremi Dárius vezényli, az est házigazdája dr. Szabó Balázs zenetörténész.

Műsor:    

A. Dvořák: Karnevál nyitány, op. 92 (10’)

P. I. Csajkovszkij: 4. (f-moll) szimfónia, op. 36, TH 27 (44’)

Műsorvezető: dr. Szabó Balázs

Vezényel: Teremi Dárius

Irodalom és zene a Zichy-palotában

Az est házigazdája: Dr. Lukácsi Zoltán

Közreműködik a Győri Filharmonikus Zenekar

Győri Filharmonikus Zenekar

A 20. század egyik legismertebb olasz zeneszerzője, Ottorino Respighi elsősorban híres Róma-trilógiájával vált ismertté a szakma és a nagyközönség előtt. A Győri Filharmonikus Zenekar ezúttal 1925/26-ban keletkezett Templomablakok című darabját tűzte műsorára, amelynek négy tételében bibliai, illetve a katolikus egyház hagyományához kötődő témákat dolgozott fel a zeneszerző, a rá jellemző impresszionista stílusban. A folytatásban Johann Sebastian Bach népszerű alkotása csendül fel, a szóló versenyművet és a tánctételek sorozatát ötvöző, a vonóskarhoz fuvolát társító, bensőséges hangulatú 2. h-moll zenekari szvit, amelynek szólóját a detmoldi Zeneművészeti Főiskola hírneves professzora, Bálint János adja elő. A hangverseny programját egy átirat teszi teljessé: a zongorás kamarazene-irodalom egyik legnagyobb remekét, Schumann 1842-ben elkészült négy tételes Esz-dúr zongoraötösét a kiváló karmester és zeneszerző, Hamar Zsolt ültette át a szimfonikus nagyzenekar apparátusára – hangszerelését pedig maga dirigálja a Győri Filharmonikus Zenekar élén.

Műsor:           

O. Respighi: Templomablakok, P. 150 (27’)

J. S. Bach: II. (h-moll) zenekari szvit, BWV 1067 (20’)               

***

R. Schumann — Hamar Zs.: Esz-dúr zongoraötös, op. 44 (32’)
(szimfonikus zenekari átirat)

Közreműködik: Bálint János — fuvola

Vezényel: Hamar Zsolt

Győri Filharmonikus Zenekar | Veszprém

A 20. század egyik legismertebb olasz zeneszerzője, Ottorino Respighi elsősorban híres Róma-trilógiájával vált ismertté a szakma és a nagyközönség előtt. A Győri Filharmonikus Zenekar ezúttal 1925/26-ban keletkezett Templomablakok című darabját tűzte műsorára, amelynek négy tételében bibliai, illetve a katolikus egyház hagyományához kötődő témákat dolgozott fel a zeneszerző, a rá jellemző impresszionista stílusban. A folytatásban Johann Sebastian Bach népszerű alkotása csendül fel, a szóló versenyművet és a tánctételek sorozatát ötvöző, a vonóskarhoz fuvolát társító, bensőséges hangulatú 2. h-moll zenekari szvit, amelynek szólóját a detmoldi Zeneművészeti Főiskola hírneves professzora, Bálint János adja elő. A hangverseny programját egy átirat teszi teljessé: a zongorás kamarazene-irodalom egyik legnagyobb remekét, Schumann 1842-ben elkészült négy tételes Esz-dúr zongoraötösét a kiváló karmester és zeneszerző, Hamar Zsolt ültette át a szimfonikus nagyzenekar apparátusára – hangszerelését pedig maga dirigálja a Győri Filharmonikus Zenekar élén.

Műsor:           

O. Respighi: Templomablakok, P. 150 (27’)

J. S. Bach: II. (h-moll) zenekari szvit, BWV 1067 (20’)               

***

R. Schumann — Hamar Zs.: Esz-dúr zongoraötös, op. 44 (32’)
(szimfonikus zenekari átirat)

Közreműködik: Bálint János — fuvola

Vezényel: Hamar Zsolt

Budapest Jazz Orchestra feat. Urbán Orsi – big band hangzás, bársonyos énekhang

Az 1998-ban alakult Budapest Jazz Orchestra Magyarország első professzionális big bandjeként a hazai jazzélet meghatározó együttese. A nagyzenekari jazz gazdag hagyományát korszerű, energikus megszólalással ötvöző formáció koncertjein a swing, a klasszikus jazz és a kortárs hangszerelés találkozik.

Ezúttal Urbán Orsi csatlakozik a zenekarhoz, akinek bársonyos, karakteres hangja különleges színt ad a big band hangzásának. Közös koncertjükön a lendületes zenekari megszólalás és az énekesnő elegáns, érzékeny előadásmódja találkozik ezúttal JazzKEDD sorozatunk zárókoncertjén a Klastrom Hotel hangulatos udvarán.

Győri Filharmonikus Zenekar

A Győri Filharmonikus Zenekar nyári hangversenyét Haydn 102. B-dúr szimfóniája indítja, amely 1794-ben, a mester második londoni koncertkörútjának kapcsán keletkezett. A négy tételes darab talán kevésbé ismert – melléknevekkel is kitüntetett – társdarabjainál, ugyanakkor elemzői Haydn legjobb szimfóniái között tartják számon. Teljes joggal: az érett mesterségbeli tudás korlátlan invencióval ötvöződik ebben a felfedezésre méltó alkotásban. Különleges versenymű szólal meg a folytatásban: Szergej Kuszevickij, a Boston Symphony Orchestra világhírű karmestere a kortárs zene önzetlen protektoraként, többek között Bartók Concertójának és Stravinsky Zsoltárszimfóniájának megrendelőjeként és bemutatójaként írta be nevét a zenetörténetbe. Kevesen tudják, hogy magasra ívelő dirigensi pályája előtt nagybőgő-művészként is komoly nevet szerzett magának. Hangszerének repertoárját 1902-ben egy fontos versenyművel is gazdagította, amely ezúttal a kiváló Devich Gergely előadásában csendül fel. A programot a szimfonikus zene történetének egyik legnagyobb remekműve Schubert 1822-ben komponált, mindössze két tételből álló „Befejezetlen” szimfóniája zárja – ez a két tétel azonban önálló univerzum a gondolati és érzelmi tartalom szinte felfoghatatlan mélységeivel és a szerkezet mesteri tökéletességével. A Győri Filharmonikusokat Bényi Tibor dirigálja.

Műsor:

J. Haydn: B-dúr szimfónia, No. 102, Hob.I:102 (24’)

S. Koussevitzky: fisz-moll bőgőverseny, op. 3 (17’)

F. Schubert: 7. (h-moll) „Befejezetlen” szimfónia, D. 759 (25’)

Közreműködik:Devich Benedek - nagybőgő

Vezényel: Bényi Tibor

Győri Filharmonikus Zenekar

A Győri Filharmonikus Zenekar nyári hangversenyét Haydn 102. B-dúr szimfóniája indítja, amely 1794-ben, a mester második londoni koncertkörútjának kapcsán keletkezett. A négy tételes darab talán kevésbé ismert – melléknevekkel is kitüntetett – társdarabjainál, ugyanakkor elemzői Haydn legjobb szimfóniái között tartják számon. Teljes joggal: az érett mesterségbeli tudás korlátlan invencióval ötvöződik ebben a felfedezésre méltó alkotásban. Különleges versenymű szólal meg a folytatásban: Szergej Kuszevickij, a Boston Symphony Orchestra világhírű karmestere a kortárs zene önzetlen protektoraként, többek között Bartók Concertójának és Stravinsky Zsoltárszimfóniájának megrendelőjeként és bemutatójaként írta be nevét a zenetörténetbe. Kevesen tudják, hogy magasra ívelő dirigensi pályája előtt nagybőgő-művészként is komoly nevet szerzett magának. Hangszerének repertoárját 1902-ben egy fontos versenyművel is gazdagította, amely ezúttal a kiváló Devich Gergely előadásában csendül fel. A programot a szimfonikus zene történetének egyik legnagyobb remekműve Schubert 1822-ben komponált, mindössze két tételből álló „Befejezetlen” szimfóniája zárja – ez a két tétel azonban önálló univerzum a gondolati és érzelmi tartalom szinte felfoghatatlan mélységeivel és a szerkezet mesteri tökéletességével. A Győri Filharmonikusokat Bényi Tibor dirigálja.

Műsor:

J. Haydn: B-dúr szimfónia, No. 102, Hob.I:102 (24’)

S. Koussevitzky: fisz-moll bőgőverseny, op. 3 (17’)

F. Schubert: 7. (h-moll) „Befejezetlen” szimfónia, D. 759 (25’)

Közreműködik:Devich Benedek - nagybőgő

Vezényel: Bényi Tibor