Győri Filharmonikus Zenekar | Sopron

A Győri Filharmonikus Zenekar izgalmas zenetörténeti párhuzam bemutatásával indítja évadnyitó hangversenyének műsorát. Mozart az 1780-as évek elején komponálta A-dúr zongoraszonátáját, amelynek mindenekelőtt fináléja, a Török induló vált népszerűvé. Ám nem marad el mögötte a mű egésze sem: a variációs első tétel kecsesen ringatózó témája 1914-ben a századforduló különös egyéniségű német komponistáját, Max Regert zenekari változatok megírására ihlette, a maga sajátos, későromantikus stílusában dolgozta fel a mozarti tematikát. A két darab ezúttal egymás után csendül fel, lehetővé téve közvetlen összevetésüket. A koncert második félidejében az orosz romantika két jelentős mestere kap szót: először Glazunov reprezentatív Ünnepi nyitányát hallhatja a közönség, majd Csajkovszkij 1876-ban keletkezett, Dante Isteni színjátékának egy tragikus epizódját elbeszélő Francesca da Rimini című szimfonikus fantáziája zárja az estet. A Győri Filharmonikusok élén kedvelt vendégművészük, Alexei Kornienko áll, aki ezúttal zongoraművészként is pódiumra lép.

Műsor:

W. A. Mozart: A-dúr zongoraszonáta I. tétel, KV 331 (13’)

M. Reger: Variációk és fúga egy Mozart-témára, op. 132 (35’)

***      

A. Glazunov: Ünnepi nyitány, op. 73 (11’)

P. I. Csajkovszkij: Francesca da Rimini, op. 32, TH 46 (24’)

Vezényel és zongorán közreműködik: Alexei Kornienko

Győri Filharmonikus Zenekar | Sopron

A 13. században élt ferences szerzetesnek, Celanói Tamásnak tulajdonított Dies irae kezdetű költemény az utolsó ítélet apokaliptikus képeit foglalja megrázó képekbe: a Requiemben, vagyis a gyászmisében is helyet kapott sequentia komor szépségű dallama zeneszerzők sorát indította annak feldolgozására. Közöttük Liszt Ferencet, akinek 1865-ben bemutatott Haláltánca variációsorozat a gregorián melódiára: a mű rendkívüli virtuozitást igénylő magánszólamát a briliáns technikájú olasz zongoraművésznő, Mariangela Vacatello szólaltatja meg. A hangverseny második felében a szimfonikus zene egyik legcsodálatosabb műcsoportjának, Mozart 1788-ban komponált három utolsó szimfóniájának első darabja, a mennyei derűt árasztó Esz-dúr szimfónia csendül fel a Győri Filharmonikus Zenekar előadásában, Hamar Zsolt dirigálásával.

Műsor:

R. Wagner: Tannhäuser — nyitány, WWV 70 (14’)

Liszt Ferenc: Haláltánc, S. 126 (16’)

***      

W. A. Mozart: Esz-dúr szimfónia, No. 39, KV 543 (29’)

Zongorán közreműködik: Mariangela Vacatello — zongora

Vezényel: Hamar Zsolt

Győri Filharmonikus Zenekar | Sopron

Ha karácsony, akkor Diótörő! A szeretet ünnepéhez hangulatos története révén ezer szállal kötődő utolsó Csajkovszkij-balett librettója a német romantika nagy írója, E.T. A. Hoffmann A diótörő és az egérkirály című meséje alapján készült, koreográfiáját a nagyszerű francia balettmester, Marius Petipa készítette. Az ősbemutatóra 1892. december 18-án került sor a szentpétervári Mariinszkij Színházban – a darab azóta is egyike a zeneszerző legtöbbet játszott alkotásainak, a balettszínpadon éppen úgy, mint a koncertpódiumon. Csajkovszkij művének részleteit a 2004-es év filmes világsikere, a Polar Express filmzenéje és az amerikai populáris zene ikonja, Leroy Anderson két vidám darabja követi. A Győri Filharmonikus Zenekar hangversenyének második részében ismert karácsonyi dallamok feldolgozásai csendülnek fel, a Bartók Béla Ének-zenei Általános Iskola Molnár Gabriella által felkészített kis énekeseinek közreműködésével. A koncert dirigense Baross Ádám lesz.

Műsor:            

P. I. Csajkovszkij: Diótörő, op. 71 balettzene-válogatás (18’)

A. Silvestri: Polar Expressz (7’)

L. Anderson: Sligh Ride (3’)

L. Anderson: A Christmas Festival (7’)

***      

Karácsonyi énekek (45’)         

Közreműködik: 
Bartók Béla Ének-zenei Általános Iskola Gyermekkara (karvezető: Molnár Gabriella)

Vezényel: Baross Ádám

Győri Filharmonikus Zenekar | Sopron

2027-ben minden idők egyik legnagyobb zeneszerzője, Ludwig van Beethoven halálának 200. évfordulójára emlékezik a zenei világ. A Győri Filharmonikus Zenekar bérleti hangversenyének műsorát a mester 1810-ben bemutatott, Goethe színművéhez komponált Egmont-kísérőzenéjének heroikus nyitánya indítja, amely a magyar történelem egyik sorsfordító eseményének, az 1956-os forradalomnak a zenei mottójaként rögzült emlékezetünkben. Mozart utolsó versenyműve, a jeles művésznek és jó barátnak, Anton Stadlernek szánt, 1791-ben (a Varázsfuvola évében) komponált A-dúr klarinétverseny a hangszer irodalmának valóságos gyöngyszeme, a szebbnél szebb melódiák valóságos virágoskertje. A szólót a Bécsi Filharmonikusok tagja, a karmesterként is igen sikeres fiatal művésznő, Andrea Götsch adja elő. A hangverseny második felében Beethoven 1806-ban keletkezett, egyes pillanataiban már a romantika zenéjét előlegező, változatos karakterekben gazdag 4. szimfóniáját játssza a Győri Filharmonikus Zenekar a nemzetközi zenei életben igen elismert maestro, Gérard Korsten vezényletével.  

Műsor:      

L. van Beethoven: Egmont — nyitány (9')

A. Mozart: A-dúr klarinétverseny, KV 622 (25’)                               

***     

L. van Beethoven: IV. (B-dúr) szimfónia, op. 60 (34’)

Közreműködik: Andrea Götsch — klarinét

Vezényel: Gérard Korsten

Soproni Liszt Ferenc Szimfonikus Zenekar | Sopron

Műsor:

Respighi: Botticelli-triptichon, P. 151 (19')

Durante: Magnificat a 4 Voci (10')

Frisina: Három kórusmű (Chi ci separerà, Preferisco il Paradiso, Anima Christi) (12’)

***                              

Puccini: Áriák, duettek és zenekari részletek a Bohémélet, a Manon Lescaut, Lidércek (Le Villi) és a Turandot c. operából (35’)

Közreműködik:

Francesca Tiburzi – szoprán

Bartos Barna – tenor

Goldmark Énekegyüttes

Szent Orsolya Római Katolikus Általános Iskola és Gimnázium kórusa (karnagy: Csima Zsolt)

Széchenyi István Gimnázium vegyeskara (karnagy: Molnárné Dukai Éva)

Vezényel: Kóczán Péter

Győri Filharmonikus Zenekar | Sopron

Antonin Dvořák 1891 márciusa és 1892 januárja között – közvetlenül amerikai tartózkodása előtt – három koncertnyitányból álló cikluson dolgozott, amelyet a „Természet – Élet – Szerelem” programja olvasztott nagy egységbe. A ciklusból legnépszerűbbé vált középső kompozíció végül a Karnevál címet kapta: ellenállhatatlan, lendületes muzsika, a zeneszerzőre olyannyira jellemző érzelmes, szélesen ívelő melódiákkal. A négy fúvós hangszerre és zenekarra szánt Sinfonia concertante hitelessége körül komoly viták robbantak ki az elmúlt évtizedekben: egyes kutatók Mozart szerzősége mellett, mások ellene sorakoztatták fel érveiket. Egy dolog bizonyos: a derűs hangvételű, három tételes kompozíció előnyösen állítja majd reflektorfénybe a Győri Filharmonikus Zenekar kiváló fúvós szólistáit. Csajkovszkij 1877-ben komponált népszerű 4. szimfóniájának megértéséhez maga a mester adta meg a kulcsot mecénásának, Meck asszonynak írott levelében: eszerint a hősnek a kérlelhetetlen Sorssal való magányos küzdelme a közösséggel való összefogódzásban oldódik fel a finálé ismert orosz népdalt idéző táncos forgatagában. A Győri Filharmonikus Zenekar élén a magyar karmesteriskola ígéretes ifjú tehetsége, Teremi Dárius áll.

Műsor: 

A. Dvořák: Karnevál-nyitány, op. 92, B. 169 (10’)

W. A. Mozart: Esz-dúr Sinfonia concertante, KV 297b (32’)

***

P. I. Csajkovszkij: 4. (f-moll) szimfónia, op. 36, TH 27 (44’)

Közreműködik:

Tanisawa Haruka — oboa

Daniel Gurfinkel — klarinét

Képíró Bálint — vadászkürt

Kagoshima Akari — fagott

Vezényel: Teremi Dárius