Soproni Liszt Ferenc Szimfonikus Zenekar

Műsor:

J. S. Bach: 3. (D-dúr) zenekari szvit, BWV 1068 (20’)
C. Ph. E. Bach: d-moll fuvolaverseny, W.22 / H.425 (26’)
***
Kodály Z.: Concerto zenekarra (21’)
B. Smetana: Moldva – szimfonikus költemény (12’)

Közreműködik: Harka-Szarvas Anna - fuvola

Vezényel: Kóczán Péter

A soproni Liszt Ferenc Szimfonikus Zenekar bérleti hangversenyét Johann Sebastian Bach a lipcsei Collegium Musicum számára komponált reprezentatív D-dúr zenekari szvitjével kezdi: a pompás táncsorozat legismertebb tétele minden bizonnyal a számtalan átiratban is ismert, örökszép Air. Bach után Bach, apa után fiú: a Nagy Frigyes porosz király udvarában, majd Hamburg városában tevékenykedő Carl Philipp Emanuel Bach remekbe szabott, csillogó virtuozitást és magával ragadóan éneklő melódiákat egyaránt felvonultató d-moll fuvolaversenye remekül reprezentálja a preklasszika úgynevezett „érzelmes stílusának” legnagyobb mesterét. A szünet után a magyar zene történetének egyik méltatlanul keveset játszott remekműve, Kodály Zoltán a Chicagói Szimfonikus Zenekar fennállásának ötvenedik évfordulójára komponált Concertója csendül fel, amely mesteri kézzel ötvözi a barokk kor kontrapunktikus szövésmódját a magyar folklór motívumkészletével. A hangversenyt a cseh zene atyja, Bedřich Smetana felülmúlhatatlan népszerűségű szimfonikus költeménye, a Moldva zárja a Hazám ciklusból. A fuvolaverseny szólóját a zenekar művésze, Harka-Szarvas Anna játssza, a koncert dirigense az együttes művészeti vezetője, Kóczán Péter lesz. 

Győri Filharmonikus Zenekar

Műsor:

Bartók B.: Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára, BB 114 (27’)
***
A. Dvořák: VII. (d-moll) szimfónia, op. 70, B.141 (35’)

Vezényel: Rajna Martin

A Győri Filharmonikus Zenekar soproni bérleti hangversenyének műsorát a 20. század zenéjének egyik legragyogóbb remekműve, a Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára indítja, amelynek megalkotására a Bázeli Kamarazenekar vezetője, Paul Sacher kérte fel Bartókot. A négy tételes darab vitán felül a mester egyik kulcsműve: a nyitótétel „barokk” fúgájától a gyors tételek szilaj magyar tematikáján át a harmadik tétel varázslatos „Éjszaka zenéjéig” a bartóki univerzum minden fontos szegletébe bepillantást enged. A második félidőben Antonin Dvořák a kortárs és jó barát, Johannes Brahms erőteljes hatásáról árulkodó, a londoni Filharmóniai Társaság számára készült, 1885-ben bemutatott VII. szimfóniáját hallhatja a közönség, amelynek patetikus, drámai zenéje a Szláv táncok és az Új világból-szimfónia szerzőjének kevésbé ismert arcát mutatja meg. A hangversenyt a rövid idő alatt üstökösszerű karriert befutó fiatal magyar dirigens, a Győri Filharmonikusok egykori vezető karmestere, Rajna Martin vezényli.

Győri Filharmonikus Zenekar

Műsor:

Bartók B.: II. hegedűverseny, BB 117 (36’)
***
J. Brahms: IV. (e-moll) szimfónia, op. 98 (39’)
Közreműködik: Kelemen Barnabás - hegedű

Vezényel: Andreas Ottensamer

Liszt Ferenc Kamarazenekar

Műsor:

K. Dittersdorf: F-dúr szerenád (19’)
W. A. Mozart: B-dúr divertimento, K. 137 (12’)
L. van Beethoven: A-dúr „Kreutzer” szonáta, op. 47 - 3. tétel (7’)

***
P. I. Csajkovszkij: Vonósszerenád, op. 48, TH 48 (28’)

Művészeti vezető: Várdai István